Szerintetek többet érezhet mint barátság?

Van egy nagyon jó fiú barátom, akivel annak ellenére, hogy nagyon jól kijövök, gyakran "beszólunk" egymásnak. Ezt akár viccként is felfoghatnánk, és így is teszünk, de időnként látjuk egymáson, hogy ez most nem úgy sült el, ahogy terveztük. Ha ketten vagyunk, szinte állandóan az az érzésem, hogy nem csak barátként tekint rám, túlságosan is nagy az összhang közöttünk és mindig igyekszünk egymáshoz érni "véletlenül". Viszont 1-1 beszélgetés során mindketten azt mondtuk, hogy jelenleg senki nem tetszik nekünk. Én tagadom, hogy éreznék iránta valamit, ő pedig azt mondta, hogy házi nyúlra nem lő. (Közös munkahelyünk van.)

Létezhet, hogy ő is többet érezne irántam, de ő sem akarja bevallani még saját maga számára sem? Ha kívülről szemlélem magunkat, olyanok vagyunk, mint a gyerekek. Az egyik pillanatban egymás nyakán lógunk, a másikban meg hátat fordítunk egymásnak és szavakkal bántjuk egymást.

A húszas éveink elején járunk.