Szerintetek mivel lehet egy férfit hosszú ideig megtartani? Mi a hosszú párkapcsolatok titka?

23 évesen? Semmit. 30 éves korod után éred el csak az érzelmi fejlettséget így a mostani szakasznak nem az élethosszig tartó kapcsolatról hanem a tanulásról kell szólnia. A probléma nem az, hogy erre vágysz, hanem az, hogy beleéled magad egy olyan ideálképbe ami kb nem is létezik. Vagy legalábbis nagyon csekély eséllyel teljesül.

De válaszolok: a titok annyi, hogy képes vagy-e a magaddal hozott csomagodat feldolgozni, elfogadni. Képes vagy-e szeretni magad annyira, hogy ne a másiktól várd el ezt. Képes vagy-e a frusztrációidon, a sérüléseiden túllépve magad elé helyezni a másikat vagy nem? És ez még csak te vagy... a párod ugyanúgy érkezik egy csomaggal, teli sértődéssel, sebekkel amiket ha nem akar elfogadni vagy kezelni, akkor idővel kiütköznek majd nálad. Mint egy karrier vagy egy iskola, a kapcsolat is olyan amiért tenni kell minden egyes nap. Áldozatot kell hozni, le kell nyelni a másik hülyeségét.. Nézz végig itt egy párkapcsolati topikot és nézd meg hány frusztrált választ olvashatsz. Senki nem akar megmenteni semmit mert mindenki egoból él. Ha neki nyomorult az élete akkor másnak is azt kívánja, nem számítva, hogy azzal másokat bánt. Ilyen világban élünk és ilyen világban irreális elvárás az amit írsz.

Jó esetben az életed során lesz 6-7 olyan férfi akivel hosszabb ideig is össze tudod kötni az életed. Éld meg ezeket, élvezd és ha véget kell érnie akkor engedd el. Ha ezek közül egyik sem megy, akkor viszont nem a másikban van a hiba (logikusan mégis hogyan létezhetne élethosszig tartó szerelem, ha mindkét fél változik? sehogy. szeretet és tolerancia van csak, az viszont kevesek privilégiuma)

Mondjuk ott kéne kezdődnie a dolognak, hogy nem akarom minden áron megtartani. Nem kell belemenni minden hülyeségbe amit kitalál, csak hogy ne hagyjon el.

Én azon a véleményen vagyok, hogy semmit nem tudsz tenni, hogy valaki melletted maradjon. Ez rajta múlik. Legyél önmagad és tegyél bele energiát a kapcsolatba (ahogy előttem is írták, tekerd a biciklit). Ha ez nem elég neki, akkor nem hozzád való. Egy jó kapcsolatban semmi különlegeset nem kell tenni azért, hogy együtt maradjatok, minden megy magától. Egy jó kapcsolatban semmi nem nehéz.

Egy párkapcsolat akkor marad fenn, ha a felmerülő problémákat megfelelő módon meg tudjátok oldani. Szerintem a problémamegoldást kell aktívan (még jobb, ha proaktívan), kétoldalúan, folyamatosan és strukturált módon végezni.

A problémamegoldás első lépése a probléma felismerése. Ehhez az alapvetően szükséges készség az önismeret. Nem hangzik nagy dolognak, pedig az. Én személy szerint a párkapcsolati problémák elsöprő többségét az önismeret hiányából eredeztetem. Az "érzelmi intelligencia", az önkritika, a bizalom és minden hasonló dolog alapja az önismeret, sőt, a másik ember megismerésének is az. Az önismeret hiánya pedig egyszerűen megnöveli a különbségeket az ember valódi személyisége és a saját magáról alkotott kép között, és ez a különbség az élet legváltozatosabb helyzeteiben generál feszültséget, frusztrációt, féltékenységet és egyéb nem kívánatos érzelmeket.

A második lépés a probléma kifejezése. Ehhez nyilvánvalóan jó kommunikációs képességek szükségesek. Ez is egyszerűen hangzik, de úgy látom, sok párkapcoslatban ez sem az. Pedig csak egyszerű, egyértelmű és direkt kommunikációra van szükség, kellő empátiával megszelídítve.

A harmadik lépés pedig maga a probléma megoldása. Ehhez kompromisszumkészségre van szükség, arra, hogy félre tudjuk tenni a saját egónkat a párkapcsolat érdekében, plusz némi szisztematikus hozzáállásra, hogy a megoldásokat hatásosan bevezessük. Tudom, nagyon embertelenül és mechanikusan hangzik, de ez is csak egy folyamat, mint bármi más, nem kell szépíteni.

Nagyjából így gondolom. Ahogy feljebb is írták, a párkapcsolatot folyamatosan gondozni kell, ennek legalapvetőbb módja pedig a problémamegoldás. Aktív problémamegoldással a párkapcsolat fenntartható és kezelhető, proaktív problémamegoldással pedig irányítható, formálható is.

De akár tévedhetek is, ez csak a saját kis gondolatmenetem.

Ennyire ne akarj mindenáron valakit. Ha mindenbe belemész, ha "kell" porig alázod magad miatta, azzal nem mész sokra, lehet veled marad, de nem fog tisztelni semennyire sem, inkább csak mosolyog és szán hogy mennyire kapaszkodsz, hogy veled bármit meg lehet tenni.

Legyél önmagad. Persze nem azt mondom hogy makacsul soha semmiből ne engedj, mert kompromisszumok kellenek. De a másik lábtörlője se legyél.

Összhangba kell hozni a saját és a párod igényeit, mindig meghallgatni ha beszélni akar, ha bármi probléma van őszintén megbeszélni, támogatni egymást, odafigyelni egymásra.

Én azt mondom alap a kommunikáció, és az empátia. A többi egyéni, pl valakinek az állandó pörgés kell, valaki arra vágyik hogy házias legyél.

Finom főzt, jó szexuális élet, minimális rinya, hiszti, házsártoskodás és rátelepedés.

Ha létezne akár egyetlen nő is a bolygón, akiben ez mind megvan, akkor ebben a pillanatban feleségül venném örökre, de még a következő életemre is :D