Kezdenétek olyan valakivel párkapcsolatot akit nagyon sokan bántottak már az életben és ezért vannak vele gondok?

Ez nem egy IGEN/NEM típusú eldöntendő kérdés.

Kezdtem már ilyen nővel, tehát semmiképpen nem zárnám ki a dolgot.

Viszont sok múlik azon, hogy hogyan áll a problémáihoz, mennyire dolgozta fel őket.

Ha tudja a nő, hogy vannak problémái, és célja, hogy megoldja őket, akkor abban partner tudok lenni (úgy is, hogy tudom, az ilyenek megoldása évtizedekbe telik, és sok esetben igazából csak javítani tud a helyzeten, teljesen eltüntetni nem tudja a tüneteket).

Ez azt jelenti, hogy foglalkozik magával, adott esetben akár szakember segítségét is igénybe veszi, elfogadja a konstruktív, segítő szándékú kritikát, és tudja, hogy a múltat le kell zárni, nem lehet mindenre indok, hogy "azért vagyok ilyen, mert engem bántottak".

Ha viszont elsüllyed a problémájában, felmentésként használja az egész életére, elutasítja a segítséget akár a párjától, a barátaitól, vagy a szakembertől, ha neki megfelel az, hogy dagonyázik a múltban, és nem szeretne őszintén (tehát nem csak a szavak szintjén) változni, akkor ebben nem tudok partner lenni.

(ui: a lány akivel én jártam úgy viselkedett, mint az első típus akit leírtam.

Ha megfeszül sem lesz sosem a legnyitottabb ember, aki könnyen épít emberi kapcsolatokat. Megvolt rá az oka. De egyértelmű volt, hogy ezen szeretne változtatni, nagyon-nagyon kis lépésekkel, de haladt előre. Nem biztos, hogy egy élet elég a problémák megoldásához, de se pajzsként nem használta a múltat, sem kifogásként, tenni próbált ellene, még akkor is, ha ő is látta, hogy rengeteg erőfeszítés árán is egészen kevés a javulás, nem adta fel)

Mivel sokadjára felmerült a téma és mielőtt a másiknak folyamatosan rossz hírét keltjük el kell mondani lehet csak a lehetőségek hiánya az ami kihat az egész család életére és ez nem egyenlő a bántással. A család ezt az állapotot valóban nehezen éli meg, maximális főhajtással persze ezen tudnának változtatni, de nem teszik. Majd később jön a többi a következmény amit már nem bírnak megoldani.

Tehát ez nem bántás, csak nehezen tanultak meg igazodna ahhoz amit nem fogadtak el.

Nincsenek perverz szokásaik, nem zsarolnak senkit, nem leskelődnek, nem agresszívek, nem keltik mások rossz hírét. Minden tekintetben maximálisan normálisak és szeretik a gyerekeiket.

Ilyen is lehet..