Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy dolgozzam fel, hogy miattam lett vége? Sosem szerettem még ennyire senkit.
Szociális fóbia miatt nagyon idiótán viselkedtem a kapcsolatunk végén (nagyon görcsöltem és emiatt nagyon negatív és hisztis voltam közel 2 hétig) és érthető, hogy dobott engem, mégsem vagyok képes, már 2 hónapja túltenni magamat azon, hogy saját magamnak köszönhetem, hogy dobtak. Hogyan lépjek ezen túl?
Megjegyzem, igencsak sokat dolgozok azon, hogy kikopjon az életemből ez a "nyavalya" -sport, jóga, pszichológus, ismeretlenekkel kezdek úton-útfélen beszélgetni, programokra járok állandóan-, de azért még sajnos nagyon sokszor befolyásol, hogy nagyon ráfeszülök bizonyos dolgokra.
Ha nem tudott együtt élni a betegségeddel, ami ellen ráadásul teszel is sporttal, jógával, pszichológussal, beszélgetéssel és programokkal, akkor bocs, de nem ért annyit. Két hét az semmi. Van, aki félévig, egy évig vagy több évig betegeskedik, akár durvábban is, mégsem lép ki a párja a kapcsolatból.
Nem mindenki tud együtt élni mentális betegekkel, az tény, de így jobb is, hogy vége lett. Én is éltem meg hasonló "kapcsolatot", ugyanúgy túltoltam a negatív dolgaimat, mint most te, de meg kell jegyeznem, hogy adott rá okot az exem, mert nagyon szemét dolgot tett.
Most meg már több, mint 2 éve együtt vagyok a Szerelmemmel, és a mai napig vannak problémáim (vannak már 8 éve, bár meg kell jegyeznem, hogy 2015-2016 tájékán, másfél éven keresztül jól voltam magamhoz képest, és azt hittem, hogy sikerült meglelnem a kiutat. ), Ő mégis támogat mindenben. Ezért nagyon hálás vagyok neki.
22/N
Először is: fogsz szeretni majd mást. Máshogy, mint ezt a srácot, mert mindenkit máshogy szeretünk. Ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy a következőt ne szerethetnéd ennyire, sőt jobban.
Másodszor: Hogy dolgozd fel? Tudod, hogy miattad lett vége. Hát ez is egy nézőpont. Szerintem miattad, és miatta. A te részed ugyebár a saját démonaid voltak, az övé pedig az, hogy nem tudta ezt társként, partnerként kezelni, illetve ahelyett, hogy segített volna, lelépett. - megjegyzem: ez azt is jelenti, hogy ő nem tartotta annyira fontosnak a kapcsolatotokat, mint te. Sajnálom, de ez az ábra.
Amit tehetsz, hogy folytatod a saját démonaid leküzdését - becsülendő, hogy elkezdted -, és hagyod elhalványulni a kapcsolatotok emlékét. Előbb-utóbb elfog. Egy ideig lehet gyászolni, de két hónap szerintem erre elég a legtöbb embernél, főleg "csak" egy fél éves kapcsolatnál. Ha eszedbe jut, hessegesd el. Ha gyakran eszedbe jut, gyakran hessegesd el. Elfog múlni, te pedig kiegyensúlyozottabb, és jobb leszel, ahogy fejlődsz. Következőnek meg majd olyan srácot fogsz választani, aki tényleg szeret, és ebbe beletartozik az is, hogy nem hátrál meg, nem fut el, hanem támogat. Te pedig majd őt.:)
Ne utáld, és ne hibáztasd magad az örökkévalóságig. Elég, ha fejleszted magad. Már hibáztál, és részben ennek meg is lett a következménye. Emiatt bántanod magad felesleges, mert csak ártasz magadnak. Legtöbbünk hibázik korai éveiben annyit, vagy olyat, hogy annak egy kapcsolat lássa kárát. Nem vagy rosszabb senkinél. Fel a fejjel.:)
21/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!