Csúnya férfi sorstársaim! Ti is tele vagytok raklapnyi rémes tapasztalatokkal ami a nőket illeti?

Tinikoromban én is elhittem a sok akkori "okos" felnőttet, hogy a hozzáállásommal van a gond, meg nincs elég önbizalmam.

Lett önbizalmam, nem okozott többé gondot a kezdeményezés, az udvarlás. Aztán lett belőle egy rémálom, amiben több száz nő utasított el.

Gúnyolódás, megalázás és gonosz kacaj, ezek mindennapi barátaim lettek amíg foglalkoztam a nőkkel. Szinte semmit nem kaptam tőlük, gonoszságot viszont dögivel.

A nőknek ugyanis egy átlagos arcú és testalkatú normális srác, nem parti, hanem csak egy csúnya pasi a sok közül. A tényleg csúnya arcúakról meg alacsonyakról nem is beszélve.

Ezért döntöttem úgy hogy "elmentek ti a francba, boldog életem lesz nélkületek is" felkiáltással lemondtam a nőkről, a kapcsolatokról, erről a hülye szerelem dologról.

Egyedülálló, kemény farkas lettem, akit többé nem érdekel ez a képmutató felnőtt világ, ahol ugyanúgy csak az számít hogy nézel ki, de cserébe még le is van tagadva, nem úgy mint tinikorban ahol legalább ki van mondva.

Elképesztően undorodom ettől az egésztől. Más csúnya (vagyis annak tartott) férfiak is így vannak ezzel?

F/26