Mi az igazság egy nő külsejével kapcsolatban?

A leírásod első és második sora ellentmond egymásnak logikailag.

"Olyan, amilyennek a férfiak tartják őt, vagy olyan, amilyennek ő tartja magát?"

Olyan, amilyennek a férfiak tartják őt. Egy dagi és/vagy csúnya arcú lány nem lesz vonzó a férfiak szemében csak mert sok önbizalommal saját magát szépnek gondolja.

"Ha egy nőt a férfiak közül sokan szépnek, gyönyörűnek tartanak, de ő magát csak átlagosnak, akkor ő a kettő közül melyik?"

1. Az átlagossal semmi baj nincs. Jó értelemben véve átlagos csajból rengeteg van, akikkel rengeteg férfi tudna kapcsolatot elképzelni, dugná meg őket. (Nem dagik és nem csúnyák, de nem is szupermodellnek valóak. Rengeteg ilyen csaj van.)

2. Sok lánynak alacsony az önbizalma (főleg mondjuk 18-huszonpár évesen) aki amúgy tényleg csinos és ő lehet magát átlagosnak mondaná, közben meg rohadtul nem az. De ez sokszor csak hozzáad a vonzalomhoz a férfiaknál. Egy nőnél nem olyan fontos az önbizalom (a férfiak szemében), mint egy férfinál (a nők szemében). Sőt, nem is baj sokszor ha minél visszafogottabb, aranyosabb, félénkebb (miközben külsőre meg jó csaj)

Ez abszolút egy nézőpont kérdés.

A nő fejére kenheti azt, hogy mások szépnek látják, amikor ő csúnyának gondolja a küllemét. A saját vermébe vergődik.

Ellenben te mint külső fél csak a fejed csóválod, hogy lám itt ez a gyönyörű nő és mégis szenved a testkép zavartól.

Kb én is ezt érzem amikor egy csinos sztár megműti magát pedig előtte is szép volt. Nem fogom megérteni a dolgot. Ő pedig nem érzi jól magát a bőrében.

7: Nem, tényleg nem létezik

[link]

Szerintem az alapvetõ igazság, hogy mindenki el kell fogadja magát valamennyire. Nem kell hangoztasd magadról, hogy szépnek tartod magad, viszont általába azt egy lelki betegségnek tudják be, hogyha nem fogadod el önmagad.

Nem kell világszépének érezd magad, de mindenkinek emberileg jó érzés, ha észreveszi a szépséget, akár legalább néhány szép vonást magán.

Nincs olyan, hogy szépnek látom magam: én egyszerre látom a hibáimat és az elõnyeimet is egyaránt. Mások is eszerint értelmezhetnek engem: van aki észreveszi a pozitívabb oldalamat, van aki a hibáimat fürkészi. Aki elfogadja a hibáimat is, az ilyen ember igazán szépnek lát.

Tehát ez szerintem a saját szemszögedbõl is változó, és mások szemszögébõl is. Nem eldöntened kell magadról, hogy szép vagy, hanem változtatni azon, ami nem tetszik, ápolni magad.

Mindenki valamilyen mennyiségben és viszonylatban szép, pl. attól hogy kövér, még tetszhet nekem rajta az, hogy milyen kedves szép szemei vannak. Tehát sok szempont határozza meg. Te mások szemében általánosságban nem vagy föltétlenül szép, de egy TÍPUS vagy mindenki szemében. Minden ember másképp viszonyul egy adott típushoz. Nem attól van jól-mūködõ önismereted, ha szépnek/átlagosnak címkézed magad, hanem attól, ha megtudod határozni, hogy te milyen *típus* vagy.