Munkatársam hajt rám - tetszik, és jól elszórakozunk, de tudom, hogy nem működne. Melyik jobb - összejönni vele, vagy előre megbeszélni?

"A rendes emberek nem unalmasak, mindenki ilyen társra vágyik." - Nem a nemi életre gondoltam, hanem a hétköznapokra (közlekedési rugalmasság, vagy enni egy pogácsát a nagyáruházban, belógni egy koncertre, ilyesmi), és ilyen téren unalmasak, mert nincsenek benne a mókában.

Az, hogy mindenkinek hazudok, és manipulálom az embereket, nekem amolyan játék, és nem mellesleg a munkám, az üzlet része - a legviccesebb benne, hogy legtöbb esetben ez mindenkinek jó, valahogy megnyugtatja az embereket :)

Emellett olyannak szeretek hazudni, aki egyenrangú fél, de a páromnak amúgy sem hazudnék - szerintem elég morbid dolog olyannak hazudni, akit szeretsz, és bízik benned (amúgy meg értelme sincs).

Jelen esetben is vagy összejövök a csajjal (holott TUDOM, hogy hosszabb távon nem működne - ez már hazugság? Elvégre nem ígérek semmit).

Vagy előre megbeszélem vele (amit talán még rosszabbul fogad - mármint belegondolva a végeredmény szempontjából), mert ugye vagy most tahó vagyok, vagy játszom vele, aztán sajnálkozok, és utóbbi esetben még ő is sajnálna...

Mondtam, jól csinálom :)