Hol az igazság?

Az elmúlt időszakban 2 viszonylag érdekesebb eset történt velem, amit nem tudok már hova tenni.

Az elsőnél viszonylag idegen srác udvarolt(néha találkoztunk a munkahelyemen a liftben, de nem vagyunk közvetlenül kollégák). Valószínűleg csak egy menet volt a célja, mert az első együttlét után felszívódott. Tanulva ebből az esetből úgy voltam, hogy legközelebb várok egy kicsit és nem csapok egyből a közepébe a dolgoknak.

Itt jön képbe a második eset. A másik sráccal 3 éve kb 1,5 hónapot voltunk együtt(pár napja megkeresett, mert úgy érezte egy lezáratlan fejezet vagyok az életében és beszélni szeretett volna). Szintén viszonylag idegen, mert idő nem volt megismerni egymást, meg nem is voltunk sokáig együtt. Tegnap este áthívott magához aludni. Amúgy is egy depressziósabb fázisomban voltam meg minden bajom volt és a hátam közepére se kívántam a szexet. Meg is mondtam neki, hogy felejtse is el. Várta is, hogy kezdeményezzek valamit, szinte a sárga földig oltott(minek szőrtelenítettem meg ilyenek - mintha nem nyár lenne), hogy prűd vagyok.

Effektíve mindkét eset hasonló(második találkozásnál merült fel a szex), de az egyikből úgy jövök ki, hogy könnyűvérű vagyok(szépen fogalmazva), a másikból meg, hogy prűd. Már nem tudom eldönteni, hogy mégis mennyit lenne érdemes várni, hogy valahol a kettő közt legyek.