Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Itt gykn miért törvényszerű felfogás az, hogy megkell élni több párkapcsolatot és sokat kell csalódni?
Ez akkora ökörség és mintha egy kultusz alakúlt volna ki erről a témáról. Van egy barátom akinek 8 éves párkapcsolata van előtte nem volt semmilyen komolyabb és ezért a kapcsolatért nem kellettek neki exek és nem kellett sokat csalódnia.
Én nem voltam ilyen szerencsés nem volt még barátnőm későn érés, traumák, szorongások és amiatt is mert kevés lány tetszik, de nem érzem azt, hogy 15-16 éves tini szintjén lennék. Itt sokan összekeverik az élettapasztalatot a párkapcsolatival, egyedül is lehet sokat fejlődni. Mostanában sokat fejlődtem többen mondták nekem azt, hogy érettebb vagyok a koromnál és ehez nem kellettek exek, párkapcsolati csalódások. Nem akarok ezzel büszkélkedni, mert szeretnék egy rendes párkapcsolatban élni és nem akartam ennyi idősen egyedűl maradni csak nem érzem azt, hogy emiatt lemaradásba lennék, meghogy nem tudék emberien viselkedni egy párkapcsolatban. Szerintem az élettapasztalat sokkal nagyobb halmaz, mint a párkapcsolati, mivel az ember általában nem elzárva a civilizációtól éli le az életét, hanem szocializálódik, tanul, barátkozik, ismerkedik, fejlődik ez ebbe mind beletartozik.
Felszínes, testiségre hajtó idióták azt hiszik, hogy kell nekik annyi pasi vagy nő mint a Szex és New Yorkban volt.
Két értelmes ember találkozik és bejönnek egymásnak akkor működhetnek a dolgok 20 évesen 10 ex nélkül is.
Ja, persze, lehet olyan szerencséd, hogy már elsőre beletrafálsz egy olyan személybe, akivel testileg és lelkileg is nagyon egy hullámhosszon vagytok és ahogy múlnak az évek, a személyiségetek is azonos irányba "kanyarog", de ez elég ritka.
Másodsorban az ember szeret hasonlítgatni. Mindegy miről van szó, kell egy referencia amihez méred az összehasonlítás tárgyát. Viszont ha nincs referencia, akkor mégis honnan tudod, hogy tényleg jó-e az, amiben vagy?
Te mondasz egy ilyen példát, én mondok egy másikat, nekem is van egy ismerősöm, aki 8 évig volt párkapcsolatban, aztán jött egy nő, és nagyon sokáig hezitált, hogy meglépje-e a szakítást. Aztán megtette, összejött a másik nővel és azt mondta, hogy ez volt élete eddigi legjobb döntése, pedig az elején nagyon ódzkodott.
Aztán később mondta, hogy a jelenlegi kapcsolata teljesen más, már az elejétől kezdve.
Legutolsó sorban pedig a testiség. Ezt itt sokan degradálják - ami mondjuk szerintem önmagában egy vicc -, de igenis fontos az, hogy a testi kíváncsiságodat is kielégítsd. Törvényszerűen előbb vagy utóbb mindenkinél eljön az az idő, amikor eszébe jut, hogy milyen lehet másik emberrel. Ugyanaz mint az első bekezdésben írtak. Nincs referencia.
3-as nem arról van szó amit te írtál. Az egy teljesen más dolog, ha az ember 8 év, 15 év után szakít vagy vált különböző okok miatt. Ha ez így menne akkor az emberek az életük során körülbelül öt partnert fogyaszranának el 16 éves koruktól az időskori halálukig. Ami az én értékrendem szerint még jónak is mondható. Valóban nagyon ritka az, hogy valaki az elsővel másodikkal le tudja élni az életét még akkor is ha kitartóan, pozitívan, összhangban próbálja ezeket a kapcsolatokat fenntartani.
De nézd már meg a valóságot. Nem tudom te mit látsz, de amit én ott a lányok 20 éves korukban már túl vannak az 5. csókán. A srácoknak meg az a fő elfoglaltságuk, hogy minél többet megdugjanak. Ilyen körülmények mellett szerintem elég nehéz dolog tartós párkapcsolatokról beszélni amikor az emberek úgy dobáljál el egymást mint a csikket. Marhára nem az megy többségében, hogy jól megfontolva mennének bele kapcsolatokba és 8 évente váltanának vagy soha. Felpróbálgatják egymást egy hét után, együtt vannak fél évig vagy másfélig és jön a következő aki lehet csak házom hétig lesz dugásra az az után levő csak egy éjszakára és néha összejön egy 5 éves kapcsolat. 30 körül meg nagy pánik közepette keresnek valakit akivel gyereket lehet összehozni aztán persze ezeknek is sokszor szakítás a vége csak éppen van egy-két poronty.
Manapság az a mottó, hogy dugjunk, próbáljuk meg aztán ha nem megy akkor jöhet a következő. Én tudod mit szoktam így választani? Sampont. És nem partnert. Csak baromi nehéz találni valakit úgy, hogy ahonnan választanom kell azok úgy kezelnek mintha egy flakon sampon lennék amit ki kell próbálni.
Miért is kéne jól megfontoltan belevágni kapcsolatokba?
Ennek spontán módon kéne működnie, pont a jól megfontolás, az agyalgás, számítgatás az, ami megöli az élet élvezetét ebből a szempontból.
Minek mindig hosszú, komoly kapcsolat?
Minek mindig tervezgetni?
Teljesen felesleges.
Összejövök valakivel, dugunk, lehet többször lehet csak egyszer, lehet lesz belőle kapcsolat, lehet nem, lehet lesz belőle komoly kapcsolat, lehet nem.
Nem azért fogyasztják a nők 20 évesen az ötödik csávójukat mert erre gyúrnak, hanem mert így alakul, próbálkoznak, aztán lesz belőle ami lesz.
Ha szerelmes vagy akkor úgysem fogsz játszani ilyen ki tud többet dugni játékot.
Az ismerkedésnek, a kapcsolatok kialakításának teljesen természetesnek kéne lenniük. Én meg azt veszem észre, hogy sokan úgy tekintenek rá, mintha valami körülményes és egész életedre kiható dolog ellen, amit aztán baromira át kell gondolni.
Van két ember, szimpatikusnak egymásnak, akkor próbálják meg, aztán maximum nem jön össze.
Ha valaki csak a testi vágyait akarja kielégíteni, akkor tegye azt.
Túl van misztifikálva ez az egész kapcsolati dolog, és úgy érzékelem, egyre inkább túlkomplikálják az emberek, emiatt pont azt veszti el az egész téma, ami a mozgatórúgója lenne.
Az amit te vázolsz még az állatoknál sem működik amik jóval primitívebbek tőlünk. A te párválasztási gondolataid mögött nem komoly szándékok állnak. Sokkal inkább vágyak kielégítése. És nem is működőképes dolog amit vázolsz, mert sok nőnek és férfinak sem felel meg ez az elgondolás. Főleg a nőknek nem, mert a férfiak nagyja könnyedén megelégszik ilyen röpke aktusokkal mint amik alapján te majd ki szeretnél kötni valaki mellett. De egy nőnek ezek nem feltétlen felelnek meg. Igaz sokuk belemegy ilyen kósza dugásokba, mert jónak tűnnek abban a pillanatban és sokuk akkor és ott vágyik is rá, de nagyon sokszor megbánják ezeket vagy már a dugás után rögtön vagy később amikor normális kapcsolatot alakít ki valakivel és visszagondol, hogy miért kellett neki odaadnia magát annak a 10 fickónak.
Sok embernek nem elég pusztán a fizikális együttlét, jóval többet várunk el ezen a téren mint egy olyan élőlény ami csak a szaporodás miatt csinálja ezt. Mi nem csak a szaporodás miatt csináljuk és sokunknak komoly érzelmek kellenek ahhoz, hogy legyen értelme lefeküdni egy másik személlyel. Csak sokan ezt nem látják be addig amig egyszer vagy többször nem égették meg magukat kósza numerákkal. Persze vannak olyanok is akiknek nem vagy kevésbé kellenek ezek az érzelmek és kötődések amik egy este alatt nem alakulnak ki vagy nem teljesednek ki. Ők képesek arra amit te vázolsz, hogy lefekszenek ezzel is azzal is és majd lesz valami.
Érettebb vagyok a koromnál= azt hiszem, hogy már mindent tudok az emberi viselkedésről és a párkapcsolati mintákról
üdv, itt a nagymamád, mi is azt hittük ennyi idősen, lófaszt sem tudsz
Az én párválasztási logikám úgy működik, hogy élvezem a másik nem társaságát, és nem zárkózom el semmitől sem, amíg úgy érzem, hogy élvezem az életemet.
Ha beleszerelmesedek és komolyra akarnám fordítani a dolgokat, akkor megteszem, ha a másik fél is hasonlóan érez, akkor annak csak örülök.
Engem nem kötnek az előzetes érzelmek és mindenféle prekoncepciók arra vonatkozóan, hogy akár a testi akár a lelki vágyaimat kielégítsem.
Ezért sem zárom ki annak a lehetőségét, hogy ami egy egy éjszakás kalandnak indul, abból lehet, hogy házasság lesz.
Te, ti már eleve hátrányban vagytok, mert ha jól értelmezem az írásodat, már alapvetően ki akarod zárni azokat, akiknek jó az egy éjszakás kaland is.
Továbbá én el tudom különíteni a testi és lelki vágyaimat. Szükségesnek tartom mindkettőt viszont egyiket sem helyezem a másik fölé, hanem azonos prioritást adok mindkettőnek.
A testi részt pedig az élvezet és nem a szaporodás miatt csinálom. Mindig van egy olyan érzésem, hogy a nők nagy részének szürke és egyhangú a szexuális élete, emiatt pedig ezt alacsonyabb prioritásként kezelik, mint a lelki részt.
Mindig efféle gyanúm támad, amikor valaki csak a lelki dolgokra gyúr rá és szinte tizedrangúnak ítéli meg a testi kapcsolatot.
Úgy gondolom, aki nem élvezi a testi részt a lelki nélkül, annak még nem volt része egy igazán jó testi élményben, ezért kell neki valamilyen mankó, amibe tud akkor is kapaszkodni, amikor a testi rész nem olyan, amilyennek képzelte vagy amilyennek akarná.
Persze lehet, ez veled éppen nem így van, de mindenképpen látszik az, hogy manapság a szélsőségek irányába terelődik a testiség. Vagy mentálisan sérült szexkapcsolatosok vannak, vagy pedig olyanok, akik először halálosan szerelmesek akarnak lenni.
Ritka már az aranyközépút.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!