Mit teszel ha nem lehet a párodtól/házastársadtól gyereked?

"Szerintem nagyon nagy pofon az élettől, hogy a legalapvetőbb élőlényi funkciók egyikére, a szaporodásra képtelen vagy."

Ezt te gondolod így. Ha tragédiának fogod fel akkor neked az is, ha viszont el tudod fogadni ezt és azt nézed, hogy mid van (jó esetben egy szerető társad) akkor élhetsz gyerek nélkül is teljes életet. A nemzési ösztön nincs elfojtva, szex útján meg tudod élni.

Szaporodásra pedig nagyon sokan képesek, szellemi rongyok, gyilkosok sorolhatnám kik nem méltóak rá. A szememben egy embernek nem a nemzőképessége adja a legfőbb értékét, másrészt ha szerelmes vagy valakibe, akkor nem azt nézed, hogy foganóképes ugye? Mert nem tudatos választás.

Persze hogy attól akit szeretsz szeretnél gyereket, ez természetes ,de nem biztos, hogy összejön. Sok ilyen van és bár nehéz de nem lehetetlen elfogadni.

Amellett a legtöbb kapcsolat a gyerek érkezésével szokott megromlani, mert rengeteg figyelmet és alkalmazkodást követel, amire sokan képtelenek. Vagyis fel tudnak mutatni akár több gyereket is, de pont az múlt el a kapcsolatból ami szép volt.

Am nem azért maradnék valakivel mert fogadás kötelez- mert sokan megváltozhatnak a házasság alatt, elárulják a másikat, teljesen kifordulnak régi önmagukból, nos akkor felesleges mellette maradni és kitartani, és akkor sem, ha nekem mindegy, hogy kitől csak gyerekem szülessen, mert előbbre helyezem a reprodukciót, mint magát a társamat.

Nagyon megható volt olvasni azt mikor egy férfitől megkérdezték ki maradjon életben, mert olyan helyzet állt elő sajnos mikor a másik halála árán marad életben az egyik, és lemondott a 2 éves gyerekéről és a párját választotta. Biztos lenne olyan is aki fordítva döntene, nem tudom.

#10 #11 Nem vagyok idealista, tudom hogy sok kapcsolat tönkremegy emiatt. Amikor "rávágtam", hogy maradnék azt úgy értettem, hogy nem szakítanék a rossz hír másnapján, mert hogy nekem jár a gyerek bármi áron. Lehet, hogy nem bírná ki a kapcsolatunk ezt a csapást, de nem eleve így állnék hozzá. Én sokkal riasztóbbnak tartom, amikor valaki nagy öntudatosan érvel a szakítás mellett.

Továbbra is azt gondolom, hogy nem csak a jóban, a rosszban is együtt kell lenni, és aki ilyen könnyen feladja a saját céljai érdekében a kapcsolatot, az áruló. Nem csak a félredugás a hűtlenség, hanem a bajok elöli megfutamodás is.