Pasik, mit tennétek ha a lány első randin véletlenül elfinganá magát?

Látom, 2017-es a kérdés - nekem pedig abban az évben volt egy nagyon-nagyon különös "kapcsolatom".

Ott ültem hosszasan nem messzire az IGAZI közelében/testközelben (hosszan tartó vészhelyzet volt az életemben, és kellett egy lelki támasz. Ő vállalta akkor a TÁMASZ szerepét.)

Gyakran kellett volna szellentenem, de kénytelen voltam elfojtani (nem akartam, hogy kiábránduljon belőlem.) Mire elindultam volna a mosdó irányába, addigra rendszerint elmúlt az inger.

Majdnem egy évvel később megjegyezte Nekem, hogy "nem bírja ezt a keserves ábrázatomat nézni, annyira feszült vagyok." (Ezenkívül más súlyos gondjaim is voltak, azért volt leginkább ez a komor tekintet nálam.)

MÉG CSAK IDÉN(!) került sikeresen megbeszélésre ez a dolog - SZINTE TELJESEN VÁRATLANUL ÉS VÉLETLENÜL egy másik téma kapcsán.

(Ha véletlenül fingasz egyet, max. jót röhögök - nem pont ezekkel a szavakkal. Itt többesszámot használt "röhögünk", mert másokról is beszélt, akiket menet közben megismertem - egy másik ismeretségi körét.)

Ui: azóta is csodálkozok, hogy ilyen sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ezt az "akadályt" sikeresnek mondhatóan "megugorjuk"...

Annyit hozzátennék, hogy ez az üldögélés/ücsörgés JÓ KÉT ÉS FÉL ÉVIG(!) tartott. Addig nyugodtabban tudtam gondolkodni, amíg ott lehettem a közelében ennek a férfinak.

Olyan élethelyzetben voltam, amikor nagyon beszűkültek a lehetőségeim a tartós kiszolgáltatottságtól (apránként, nagyon nehezen távozó/haldokló hozzátartozó.)

Azt nem írtam, hogy ez a hozzátartozó nem volt teljesen egyedül, felügyelet nélkül hagyva, amíg bizonytalan voltam a jövőmet illetően - volt Vele egy másik családtag is.

Gondoltam, ez nagyon lényeges információ. Sajnos kihagytam a leírásból véletlenül, pedig így teljes a kép.