Hogyan lehet pozitívnak maradni sok elutasítás után?

Most jönnek majd a kommentek önfejlesztésről, lazaságról meg a többi baromságról zömmel olyan lányoktól akiknek folyamatosan bókol és fényezi az egóját fiúismerősei nagy része.

Egyszerűbb, ha nem érdekel tovább és beleszarsz az egészbe.

Az a legnagyobb hibájuk az itt picsogó "férfiaknak", hogy egyedüli életcéljuk a pártalálás. 24 évig kerestem komoly kapcsolatot, míg végre találtam egyet, de eközben voltak hobbijaim, barátaim stb., vagyis az élet más területeire is koncentráltam. Nem értem, miért kell annyira elkeseredni, ha az élet valamely területén nem jön össze minden tökéletesen, hiszen nem csak párkapcsolatból áll a világ.

Ha megtetszik egy lány, menj oda és próbálkozz be nála! De ne görcsölj rá és keseredj meg pusztán ennyi miatt... ha pedig szükséges a sok csalódás miatt, akkor tarts szünetet. Ezt tudom javasolni. :)

"Driena nevű felhasználó válasza:

Ne erre koncentrálj, és majd jön olyan lány, aki nem fog elutasítani."

Hát persze :)

Ez egy tipikusan olyan válasz, amikor elképzelésed sincs, hogy miről beszélsz.

Ha egy férfi nem koncentrált a párkeresésre, akkor nem hirtelen beesik a hercegnő, hanem a kutya nem fog hozzászólni.

Lányként persze nem ismered ezt a helyzetet, akkor is jönnek próbálkozások, ha nem erre koncentrálsz, megszólítanak, flörtölnek, randira hívnak.

Hosszabb ideje vagyok egyedül, az elején koncentráltam a párkeresésre, majd átváltottam arra, hogy eljárok programokra, élvezem a hobbijaim (nem geek szoba hobbik), és nem a párkeresésre koncentrálok.

Tudod mi az eredmény azóta? 0 (azaz nulla) darab megismert nő, pont ennyi randi, és 0 esély arra, hogy ez változzon. Ha férfiként aktívan nem teszel a párkeresésért, akkor nem fog jönni senki, hanem egyedül maradsz

(nézd meg itt hány olyan kérdés van, hogy "jaj, a térdem remeg, annyira szimpatikus a kollégám, de nem szólít meg, én meg nőként mégsem tehetem meg az első lépést, mit tegyek?")

sehogy. minden nő elvárja ezt.

Az nem baj ha ő elutasít egy srácot, de ha őt utasítja el egy srác, akkor már mindjárt depi, meg "az összes férfi egy genya" meg hasonlók.

Ha neten ismerkednél és ott lenne ilyen rossz a statisztika,akkor még megértenélek, de ha úgy akarsz kialakítani kapcsolatot a másik nemmel, hogy Ők nem feltétlen partnert keresnek, akkor sorban állsz a pofonért.

Ne csinálj h..t magadból, mert teljesen el fogod veszíteni a méltóságodat, ott kell próbálkozni ahol magabiztosnak érzed magad és valóban van esélyed. Az egyik haverom hasonlóan állt a dologhoz, kiment ismerkedni a strandra pedig egy 60kg srácról beszélünk, persze esélye sem volt. Bepróbálkozott utcán, metrón, ahol csak szembe jött valaki, de mindenki lepattintotta, teljesen reménytelen volt az egész és erőltetett. Aztán javasoltam neki, hogy találjon valami olyan elfoglaltságot amiben tehetséges és ami nagyon fontos, Nők közelében lehet. Elkezdett argentin Tangót tanulni és láss csodát lett barátnője, mert abban viszont nagyon ügyes.

A csajozás lényege, hogy hazai terepen kell versenyezni és ha adottak a körülmények akkor magabiztosan kell hozni a formát, és ha van fogadókészség akkor kezdeményezni.

#4-es.

Nem is szeretném ezt elvitatni, egy lánynak sokkal könnyebb ez a dolog.

Viszont azt sem mondhatom a kérdezőnek, hogy napi 5 lányt szólítson le, 1 év alatt valamelyik csak igent mond...

Szimplán adjon annak is esélyt, hogy akár eljár programokra, a hobbijának él (nem erre koncentrál), hátha talál olyan lányt, akivel mondjuk egy húron pendülnek.

Most mondok egy nagyon csúnyát. Egy lány szereti különlegesnek érezni magát, nem a 100-ból 1-nek lenni. Ha én például tudnám, hogy aznap én vagyok az 5., akihez odamegy, instant elutasítom.

Na meg azt is mondhatnám, hogy tegye magát vonzóbbá a nők számára, és akkor nem lesz "sok" elutasítása... ugye mennyivel kegyetlenebb?

Ennyit mertem mondani, hogy ne erőltesse. Nem kell ebbe beleőrülni, hogy úristen, kell egy nő. Pláne másfél év után.

Nekem a legjobb kapcsolataim mindig úgy alakultak, hogy megismerkedtünk valami olyan helyen, ahova mindketten rendszeresen jártunk. (egyetem, edzés, stb.) Könnyebben tudtunk miről beszélni, könnyebben "egymásra tudtunk találni", mint hogy pl. facebookon rám ír, hogy de szép a profilképed... ok, és onnan hogyan tovább?

Ha pl. fejleszti magát valamiben, legyen ez sport vagy tanfolyam vagy akármi, akkor az például már egy plusz pont lehet, hogy hmm, ő is ad ilyesmire, beszélgessünk vele. Na meg ő is jól jár vele. :)

Ahogy említetted is, a lányoknak könnyebb. Ha ő a 10. aznap,aki odamegy hozzá / ráír, azzal nem lesz különlegesebb...

Ezért mertem azt írni, hogy picit ne erre koncentráljon.

Nézd. Én sem azt mondtam, hogy minden nőt le kell szólítani 16-50 között, hátha az egyik igent mond, ez szerintem is nevetséges, és ahogy mondod a nők is gyorsan rájönnek, hogy mindegy neki, mindenkinél bepróbálkozik.

Viszont én 2 éve vagyok egyedül, ebből az elmúlt lassan 9-10 hónapban tényleg elengedtem a dolgot, járok közösségi programokra, járok társaságba, de nem ismerkedem. Hidd el, egy férfi amint ide jut, gyakorlatilag lenullázta az esélyeit, ezt világosan látom, pedig nekem is sokan tanácsolták, hogy ne görcsöljek, engedjem el magam, és majd megoldódik minden.

És igen... 1.5 év elég hosszú idő, hogy az ember elkezdjen görcsölni, ami bár egyértelműen nem a legjobb állapot a párkereséshez, de a teljes elengedés egy férfi esetében ugyanakkora kudarc, mint a görcsös kapkodás.

Lehet, hogy ha fiatalabb lennék, akkor más lenne a helyzet, de így 35 felett, ha nem hajtom én az ismerkedést, akkor életem végégig egyedül leszek, maximum 1-2 lány haverral gazdagabban.

Megértem a nézőpontodat egyébként, biztos vagyok benne, hogy nem lehet könnyű. És ezt nem csak úgy írom, hanem van a közvetlen környezetemben valaki, akivel erről elég sokat sikerült beszélgetnem.

És igazság szerint ő is azt állítja, hogy amikor épp nem "akarta", akkor lett barátnője. Voltak olyan időszakai, mint amiről most is beszélünk, másfél-2 évig nem volt senkije. Pedig igazán nincs vele semmi probléma, teljesen átlagos kinézete van, intelligens, lehet vele beszélgetni, vicces, stb. Nem is értettem először, hogy neki miért volt szüksége társkeresőzésre meg ennyire hajtani barátnőért.

Viszont ő arról beszélt nekem, hogy igen, évente simán 10-12 lánynál bepróbálkozott (neten), abból azért 1-1 csak összejött, komoly kapcsolatot keresve.. Másik tény az, hogy nem igazán sikerült mind annak. De ugye a puding próbája az evés. :)

Viszont a lényeg: Nyilván én sem azt mondom, hogy majd a hercegnő odamegy hozzátok, mert nem, nem fog. De lehetséges, hogy mondjuk a munkahelyre érkezik egy új kolegina... vagy mondjuk az edző csoportba egy új lány... vagy egy tanfolyam/szakkör/hobbi akármin lesz valaki új. Lehet érdemes egy kicsit az embernek magára koncentrálni. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy a 4 fal között várom a sült galambot.

Csak mint lány azt is tudom, hogy amikor valaki ismerkedni szeretne velem, akkor már egy borzasztó negatív dologgal indul, ha érzem, hogy ez ilyen kétségbeejtő kaparás, mert "nincs ló, jó a szamár" is alapon mondjuk nálam is bepróbálkozik, miközben annyira nem is érdeklem, csak épp megütöm a mércét. Pedig lehetséges, hogy ha nem nyomulna, hanem csak haverkodnánk, "meg sem próbálna felszedni", akkor sokkal hamarabb közös nevezőre jutunk és elkezdünk egymás iránt érdeklődni.