Tényleg ennyire rendhagyó lenne, ha egy expár jó viszonyban marad (nyilván nem rögtön szakítás után)?

Az első komoly, 10 éves kapcsolatom komoly sérelmekkel ért véget, idestova 7 évvel ezelőtt. Vele nem tudok, de nem is akarok közvetlenkedni. Nem azért mert nem múltak el a sérelmek, hanem mert tudom hogy kétszínű, velem jópofizik, de a hátam mögött minden szemétnek elhord.

A következő komoly kapcsolatom lassan egy éve ért véget. Ott mindketten tudtuk hogy nem működik és emberségesen, mindenféle hangos szóváltás nélkül tudtunk szakítani. Azóta jóban vagyunk, sokat beszélgetünk, segítünk egymásnak stb.

Párja azóta egyikünknek sincsen. Így igazából nem tudom hogy mennyiben változna a helyzet. Nyilván nem járnánk össze és nem beszélgethetnénk már annyit mint most. De hogy hol lenne a határ, milyen szintre állna be a kapcsolat, nem tudom.

De barátság, őszinteség továbbra is megmaradna, ez majdnem biztos.

Köszönöm, exekből nem kérek, az amit ez első ír.

Amint látom körülöttem, 1-1 gyenge pillanatban van nosztalgia összebújás. Szerintem, sem nőnek, sem pasinak, nem kellemes látvány, ha pára azzal ölelkezik, puszizkodik, akivel nemrég még mást is csinált.

Barátot meg találhat mást is. Ragaszkodik hozzá, akkor miért hagyta ott. Nálam, alap, hogy baráti társaságból pár soha nem választottam. Tudom, vannak baráti társaságok, ahol már mindenki mindenkivel. Nem az én esetem, hogy megtárgyaljam, X csajnak az az anyajegy milyen cuki.

"nem kivanom azzal alazni a jelenlegi paromat, hogy azzal a hapekkal allok le csacsogni meg lelkizve olelgetni akivel x ideje meg hemperegtem."

Igen, ez elég rosszul tud esni az embernek.

Sajnos tapasztaltam.

A páromat is megértettem olyan szempontból hogy az ő közös gyerekeik miatt tartani kell a jó viszonyt.

De akkor is szarul esett az amikor fél órákat csacsogtak telefonon, vagy amikor inkább tőle kért férfi-segítséget, mikor én voltam ott mellette, én voltam a párja.

Ettől függetlenül, ha az ember megtalálja, és megtartja az egészséges határt, akkor nem feltétlen bántó.

Ha belegondolok, nálunk is meglett volna az a szint, amit még szinte észre sem vettem volna. De azért a heti többször fél óra-óra telefonálgatás azért már nem biztos hogy csak a közös gyerekek ügyeiről szól...

Akivel ajtócsapkodós volt az elválás azzal nem, akivel nem, azzal tartom. Az utolsóval vagyunk barátok, heti többször beszélünk. Az elsővel csak protokolláris "szia hogy vagy" ha összefutunk. A többi meg haragszik, így nem keres. Szerintem csak az számít, hogy ment szét a pár.

30/f

Én úgy vagyok ezzel, hogy baromira kiakadnék, ha a párom felvenné a kapcsolatot az exével. Mert az a nő csak kihasználta, és ha így utólag elkezdenének haverkodni, az zavarna. Viszont ha alapból úgy ismerem meg a párom, hogy tudom, hogy jóba van az exével azt elfogadom.

Már csak azért is, mert mikor összejöttünk én még nem voltam túl az előző pasimon, és így utólag baromira kínos visszagondolni arra, hogy a megismerkedésünk abból állt, hogy én mind a 4 évünket részletesen elmeséltem. De szerencsére a barátom megértett, és az sem zavarta, hogy jó viszonyba maradtam az exemmel. Régebben néha-néha még elmentünk együtt valahova, de aztán egyre kevesebbet találkoztunk. Mostmár nem is beszélünk. Nem azért mert bármi bajunk van egymással. Szimplán már nem hiányzik egymás társasága.

Ettől függetlenül szerintem működhet egy ilyen barátság. Sok olyan embert ismerek, aki jóba van az exével.

Szinte az összes exemmel jó viszonyban vagyok, ha nem is sűrűn, de szoktunk beszélgetni, többnyire ők keresnek meg, hogy segítsek valamiben, sok érdekeltségem van. Személy szerint jó érzéssel tölt el engem, hogy az exeim találtak párt maguknak és önzetlenül tudok örülni a boldogságuknak, sikerüknek,mert tudom, hogy nekünk nem ment volna.....ezért lettek az exeim. Most is sokat jelentenek nekem, ha segítséget kérnek tőlem nem mondok nemet, de csak akkor ha tényleg rászorulnak.

De van kivétel is, aki megcsalt....na ott nincs jópofizás. Az egyik "k...val" összehozott minket a sors, nagyon régi ügyfelemnél kapott állást, megrémült mikor meglátott és nem véletlenül,még próbaidőn volt, tudta, hogy kereshet más melóhelyet. A mostani párom szerint lehetnék empatikusabb,emberi megbocsátás erény és sorolhatnám, de ha valaki szándékosan ártott nekem+kihasznált az semmi jóra ne számítson, ha engem meglát. Nem azzal volt a bajom, hogy összetalálkoztunk, hanem azzal, hogy hetente többször is láttam volna a képét amihez semmi kedvem sincs.