Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tapasztalaitok szerint nagyon eltérő családi háttérrel és érdeklődéssel is működhet hosszútávon egy kapcsolat?
A barátommal teljesen más a családi hátterünk, a barátaink, az érdeklődésünk. Több, mint egy éve együtt vagyunk már, de mostanában néha elgondolkozok rajta, vajon lehet-e hosszútávon jövője a kapcsolatunknak. Nekem elég jó a kapcsolatom a szüleimmel, anyagilag is tudtak segíteni (fizetős iskola, kollégium, különórák, stb), emellett ha tv-ztünk is, többnyire természetfilmeket, vagy történelmi dokumentumfilmeket néztünk, sokat jártunk kirándulni és múzeumba. A barátom szülei nem álltak ilyen jól, 20 éves korára már elég messze is költözött tőlük, dolgozott, egyetemre nem is járt. Nem is sokat beszél a kapcsolatukról, csak egyszer mondta, hogy náluk nem az volt, mint nálunk, soha nem tudta velük megbeszélni a problémáit. Náluk többnyire a Barátok Közt ment a tv-ben, az anyukája most is nagy Éjjel-Nappal Budapest rajongó, amit én nem tudtam, és szépen elő is adtam a barátomnak, hogy milyen egy primitív műsor... :( Nem szeret olvasni, múzeumban csak az iskolával volt, akkor is utálta. Én szeretnék néha múzeumokba is elmenni, emellett reál beállítottságú vagyok, jövőre végzek az egyetemen. Igyekszem a helyesírásomra is odafigyelni, ő ha üzenetet ír, sokszor tele van helyesírási hibákkal, néha teljesen értelmetlen szavakkal. Tudom, hogy "a telefon miatt", de ha én megtisztelem azzal, hogy egybeírom az igekötős szavakat, odafigyelek, hogy ne javítsa hülyeségre a telefonom a mondandómat, stb, tőle is elvárnám.
Alapjáraton nagyon jól elvagyunk, szeretjük egymást, de néha az az érzésem, hogy ő azt hiszi, én csak a lábamat lógatom, mert nem dolgozok heti 5 napot (dolgozni amúgy dolgozok, csak nem olyan sokat, mint ő). A művészetekről, tudományról nem nagyon tudok vele beszélni, mert nincs meg az a szintű tudása, ami kéne hozzá. Szerencsére nem zárkózik teljesen el, hajlandó velem múzeumba jönni, de nem tudom, ha már elszállt a rózsaszín köd, akkor is hajlandó lesz-e eljárni velem ide-oda, nekem meg nem lesz-e egy idő után zavaró, hogy még a saját munkámról se tudok vele beszélgetni, még nagy vonalakban sem, mert nem csak, hogy nem érti, de többször is mondta, hogy ne is kezdjek bele, mert nem is érdekli.
Bocsánat, hogy nagyon hosszú lett, de nem hagy nyugodni a kérdés. Vannak itt olyanok, vagy ismertek olyanokat, akik ennyire eltérőek, mégis sikerült hosszútávon működő, boldog kapcsolatot fenntartaniuk?
Gondolom azért lehet ez a "támadás" (-jellegűnek is nevezhető) a reakció, mert a negatív érzelmek válthatják ki.
Ipari környezetben egy jól képzett szakmunkás vagy technikus is nagyon szépen tud keresni, de valószínűleg nem ez a rész a mérvadó a kettőtök dolgában, csak példának hoztam elő a pénzre vonatkozó kérdést.
Hogy tényleg csak magára erőszakolja az érdeklődést és minek szánja ezeket a "beszólásokat", azt Te fogod tudni eldönteni - már írtam, de ez az második dolog engem rohadtul zavarna és biztosan szeretnék róla beszélni a másikkal.
Engem is zavar, és már mondtam is neki, de erre mindig azt mondja, hogy viccel. Minden esetre megkértem, hogy többet ne is vicceljen vele, aztán meglátjuk. Azért is fura, mert amúgy minden zh/vizsga előtt lelkesít, meg látszik, hogy örül, ha jól sikerültek. Most biztosan én is érzékenyebb vagyok, elég stresszes volt ez a vizsgaidőszak, lehet azért is vettem annyira magamra, ha tényleg viccelni is akart.
Köszönöm a válaszaid. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!