Nektek van valamilyen perverziótok vagy különleges vágyatok? És ha igen, mikor osztjátok meg a másikkal?

Nálunk sajna, miután nagy nehezen kiböktem, kiderült, hogy a férjem a javára nem vevő, a másik részében pedig tehetségtelen. :(

Elsődlegesen magadnak kell elfogadnod, mondhatni a természeted része ez, aztán olyan partner kell aki ezzel együtt fogad el.

Nyugodtan írhatsz privátot, ha szeretnél, remélem tudok segíteni.

26N (ex-sorstárs)

Én is bdsm párti vagyok, de a párom nem kultiválta a dolgot. Néha egy kis kéziblincs, de nagyon lightosan.

Aztán elváltunk. Kihűlt a házasságunk, évekig nem volt szex. A válás után be akartam pótolni a sok elvesztegetett évet, és meg akartam élni azt hogy nő vagyok. És ha már egy szex kapcsolat mellett döntöttem, miért ne legyen bdsm alapú a dolog?

Én nem hátráltam ki, bár nagyon féltem az elején, de tudtam, hogy erről álmodoztam egész éltemben. Másfél év szenvedélyes szex kapcsolat lett belőle, azért vetettem véget neki, mert már kezdtem nagyon kötődni és arra vágyni hogy romantikusan is szeressen néha, de ő nem volt az a típus, és amúgy sem volt teljesen független, de ebbe ne menjünk bele.

Szóval egy éve már egyedül vagyok és úgy döntöttem, keresek egy normális, kedves társat aki elfogad engem így, elváltként gyerekkel, akivel boldoggá tehetnénk egymást. Nem mondanám el neki a bdsm-et, legföljebb finoman utalnék rá hogy lehet vadulni. De nem igazán töröm magam a társkeresésben, hogy őszinte legyek. Még mindig legszívesebben visszamennék Hozzá, egy vad szeánsz most helyre tenne. És nem tudom, másfél év bdsm után hogyan érezném magam egy vaníliában. De azt tudom, hogy erre így nem lehet normális párkapcsolatot alapozni, pláne ahol gyerek is van.

Az átlaghoz képest, jó pár perverzióm van. Mindet elmondtam a kapcsolatokban és majdnem mindet ki is próbáltam.

Mikor osztom meg? Ismerkedéskor általában szóba kerül a szex is. Nem az alpári, paraszt módon, hogy "Mikor dugunk?" vagy hasonló szinten, hanem fokozatosan, értelmesen. Ha nem kérdez rá a másik fél, nem állok neki részletezni a dolgokat, mert ráér később. De kapcsolat előtt, az ismerkedési szakaszban megtörténnek a kényesebb beszélgetések.

Szerintem ne aggódj. Ha valakinek bejössz és alakulnak a dolgok, nagy eséllyel elfogadja azokat, amiket szeretsz. A kikötözés és hasonlók, még nem is annyira durvák. :) Azt vettem észre, hogyha valakik ismerkednek és szimpatikusak egymásnak, akkor hasonlítanak és nagy eséllyel ez igaz a szexuális életükre is. Pl. a környezetemben rengeteg nőnek nem jönnek be azok a dolgok, amiket szeretek. Akikkel ismerkedtem, nekik kivétel nélkül bejöttek.

Bűntudatot, ne érezz. 28 éves vagy, fiatal. Próbálj ki dolgokat, amíg nem versz át senkit. :)

Igen,lenne ilyen.Nem is olyan vad dolog,de a párom sajnos nincs benne.

A gyerek ne fogjon vissza,az átlagos szexuális életed sem előtte történik.

Mi eléggé az elején elmondtuk egymásnak, konkrétan rákérdeztem, mi az, amit szeretne kipróbálni. Az elején csak olyanokat mondtunk egymásnak, amik nem túl durvák, nem akartuk egymást megijeszteni, a végére pedig rájöttünk, hogy ilyen téren tökéletesen összeillünk.

Nagyon meglepődtem, nem gondoltam volna, hogy ilyen ember létezik. Itt pedig nem csak kis kikötözésről van szó, hanem elég elborult dolgok, főleg a fizikai fájdalom területén.