Hogy vegyemrá barátnőmet, hogy megkeresztelkedjen?

Sehogy. A családod inkább csak talált egy indokot/fogáspontot rajta hogy mire fogják hogy nem akarják elfogadni. Ha nem gyakorolja a hitét akkor mi a gond? Valószínű semmi... Nem a családodnak kell szeretnie a barátnődet, hanem neked.

Én nem vagyok megkeresztelve, a szüleim úgy voltak vele: választok ha akarok majd. A párom egy mp-re se vetette fel hogy keresztelkedjek meg, elfogadta 100%-ig, ő sem gyakorolja a hitét. Mobilpapunk volt, akit nem érdekelt a vallás, az viszont igen hogy milyen a kapcsolatunk, szeretjük-e egymást, szülők, értékrend stb! Ez többet ér!

En is zsido szarmazasu vagyok, noha nem tartom a vallast, buszke vagyok ra. Nekem is volt egy exem aki ezt nem akarta elfogadni (az egesz csalad + haveri kor Jobbik szavazo volt). En pedig mondtam, hogy nem keresztelkedem meg, mert a keresztenyseget sem erzem kozelebb magamhoz, mint a zsidosagot.

Kepes volt azert balhezni, mert miert van egyszerre hanukiank es karacsonyfank. Mondvan Magyarorszag kereszteny orszag. Aha, persze.

Hala egnek mar regen csak ex, amugy o a nagy kereszteny elrkolcscsosz siman megcsalt, a hatam mogott csinalt gyereket egy masik lanynak (egyutt eltunk). Majd arra hivatkozva dobott ki, hogy nem lehet templomi eskuvom es zavarja a szarmazasom....

Ez a kérdés akár rólam is szólhatna (bár tudtommal barátom családja ezért nem néz ki)

Lényeg hogy én is csak azt tudom mondani, mint mindenki, hogy sehogy. Mert ha az én párom is megpróbálna rávenni, az akár szakító ok is lehet. Sőt előbb raknám ki, minthogy erőszak hatására (bármilyen szépen is kéri), magamra vegyek egy olyan dolgot, ami meglehetősen távol áll tőlem. Az senkinek se lenne jó, hisz csak képmutatás lenne, attól még nem fogok hinni. Én származásomtól függetlenül ateista vagyok, és senki istenében nem szándékozom hinni, viszont ez nálam nem is téma. Én elfogadom bárki vallását, az az ő dolga, csak ne akarja rámkényszeríteni, én se fogom az enyémet rá. És ezzel szerintem simán együtt is lehet élni, hisz nálam ez egy elég sokadlagos szempont. Ő megy templomba, én meg nem. Akinek ez nem tetszik, annak nem tetszik. A lényeg az hogy egymást szeressük, a többi nem számít.

Ha lesz gyerek, az mondjuk lehet vita tárgya, mert ott könnyen lehet hogy egyik fél sem enged. (én pl nem fogom engedni h megkereszteljék, de ez egy másik történet)

A családod pedig, már megbocsáss, de elég szánalmas. Eleve a vallás nem pont a szeretetről és az elfogadásról szól? Hm?

ne házasodj össze egy zsidóval akkor, ha ennyire zavar a vallása,ha ez téged még kicsit is zavar akkor nem erdemled meg őt, és nem is igaziból szereted, ha rá akarod 'erőszakolni' 'nyomni' a vallásod.

akkor is ha meggyőzöd hogy megkereszteljen, csak neked lesz rossz a végén mert ez mindig rosszul végzik, meggondolja magát valamikor és vitákban mindig előjöhet, nem látok egy ilyen kapcsolatot működni.