A fiúk hova sietnek?

"A jövőt, szóval a következő néhány évtizedet?"

Nem, a jövő nem ezt jelenti, tipikus női hiba, hogy egy szónak kb csak a végletes jelentését ismeritek. A jövő nem azt jelenti, hogy előre el kell dönteni a következő néhány évtized pontos menetrendjét, hanem hogy elkezdünk rajta dolgozni, hogy ebből akár a következő néhány évtized is lehessen, aztán menet közben persze alakul. Azt akarja ilyenkor a srác tudni, hogy nem tervezed-e dobni úgyis néhány hét/hónap után, mert amúgy tök mást keresel, de addig jó lesz ellenni.

Ha hosszútávú munkalehetőséget keresel, akkor sem úgy vesznek fel, hogy 30 éves határozott idejű szerződés, hanem határozatlan idejű, de azért mégsem akarják, hogy rövid időn belül dobbants, mert nem is akarsz tovább maradni. Elkezdesz dolgozni, hogy akármeddig itt dolgozhatsz, de ha tényleg nem érzed jól magad, akkor felmondhatsz, de ők is kirúghatnak, ha nem végzed jól a munkádat. De mindkét fél kölcsönös állásfoglalása az, hogy addig dolgozol ott, ameddig csak tudsz. Ez nem olyan nehéz.

"Azt akarja ilyenkor a srác tudni, hogy nem tervezed-e dobni úgyis néhány hét/hónap után, mert amúgy tök mást keresel, de addig jó lesz ellenni."

észre lehet venni, ha valaki komolyan vesz. két beszélgetésből meg még annyira nem lehet megismerni egymást.

másrészt ijesztő is, ha ilyen korán már összekölötzésen meg gyerekeken jár az ember esze.

"Ha hosszútávú munkalehetőséget keresel, akkor sem úgy vesznek fel, hogy" - De ott legalább van 1-3 hónap próbaidő, amikor bármelyik fél indoklás nélkül bármikor azonnal felmondhat, akár azért is, mert talált más munkát, ami jobb, többet fizet, közelebb van, nyugisabb... stb. (A mostani helyemen mesélték, hogy volt, aki rögtön első nap mondott fel, mert tériszonyos, és a raktárban az emeletek között nem tömött, hanem rácsos a padló, vagyis át lehet látni az emeleteken.)

No, hát egy kapcsolat kialakulásánál is ki kellene várni egy "próbaidőt", adni időt egymásnak, hogy megismerjük egymást, nem egyből 1-2 héten belül beleugrani.

Ha megkérdezné valaki, igen, hosszú távú kapcsolatot szeretnék, hozzám illő társsal, de hogy az, akivel esetleg adott időpillanatban ismerkedek, vajon hozzám illő-e vagy sem, az nem derül ki röpke pár nap vagy hét alatt, szóval nem tudom ennyi idő alatt eldönteni egy friss ismeretségről, hogy vele tudok-e hosszú távra tervezni, vagy pár héten vagy hónapon belül kiderül, hogy nagyon nem passzolunk össze, és akkor nem erőltetem, nem érdemes húzni egymás idejét, hanem akkor lépni kell tovább.

saját eset: Beszélgettem online egy sráccal, társkeresőn, normális fazon, aztán csak véletlenül 1-2 hét után derült ki, hogy úgy mellesleg dohányzik, amit nem tüntetett fel az adatlapján, valahogy beszélgetésnél jött elő a téma, nálam a dohányzás teljes mértékig kizáró tényező, megvan rá az okom, miért, nem tartozik ide, neki is elmondtam, hogy felőlem beszélgethetünk továbbra is, rá bízom, hogy dönt, de ennél többre ne számítson, mert nálam dohányzók nem jöhetnek szóba társként. Nos onnantól én lettem a rossz ember, az addig normális stílusa eltűnt, hisztis lett, bunkó lett, én meg letiltottam. Nem találkoztunk személyesen. Ha mondjuk már az elején kiderül, hogy dohányzik, mert felvállalta volna az adatlapján, akkor már azelőtt tisztáztuk volna ezt, hogy beszélgetni kezdünk. Tehát például ilyenek miatt is érdemes kivárni, hogy kiderüljön, ténylegesen ki is a másik fél, és hogy el tudjuk-e fogadni egymást a defektjeinkkel, kevésbé pozitív tulajdonságainkkal, szokásainkkal együtt, vagy van-e esetleg olyan, amit bármi okból nem tudunk tolerálni. Akik gyorsan kezdenek "járni", azok ezeket a köröket nem akkor futják meg, amikor kellene, azoknak az ismerkedési fázis és a kapcsolat eleje összemosódik, én ezt a két szakaszt szeretem különválasztani.