Erőltessem, vagy ne? Kettős érzéseim vannak.

Néhány hete ismerkedem egy 19 éves lánnyal. Külsőre tetszik, de belsőre kicsit sekélyesnek érzem és könnyelmű, ami nekem nem jön be. Folyton bizonygatja mindenkinek, hogy ő mennyire felnőtt, de szerintem nagyon gyerek még az élethez való hozzáállásában. Számomra nagyon fiatal, szóval tervezni se lehet vele, főleg, hogy messze lakik tőlem (200km).

Tudom, ez szemétség, de akarva, akaratlanul, összehasonlítom az előző barátnőmmel, akivel majd félévig voltam együtt és ő inkább megfelelt nekem: sokkal érettebb volt (27 éves volt, de persze az érettség nem korral jár), volt véleménye mindenről, amiről beszéltünk, ő volt a nagybetűs NŐ. Akiről fentebb írtam, ő unott, nemtörődöm egyes témák kapcsán, ráadásul amiket mesél, hogy mit csinálnak a barátnőivel, nagyon gyerekes. Hiába volt szexuális kapcsolata (mert, hogy ő már 14 évesen elvesztette...), nem attól felnőtt valaki, mert már volt valakivel. Ez eléggé sekélyes gondolkodásmódra utal. Most már eljutottam arra a szintre, hogy nem érdekel, pedig nagyon szép, természetes és nem "cicababa", ami számomra nagyon fontos, hogy önmagát adja, de egyszerűen nem tudok megbarátkozni a belső dolgaival...