Egy kapcsolat elején a fellángolás egyenlő a szerelemmel? Vagy nincs különbség, hogy a kapcsolat elején lila köd és utána semmi, a szerelem más? Hosszabb ideig tart?

Nálam kb 1 hónapig tartott az,hogy annyira úgy éreztem szerelmes vagyok hogy aludni is alig bírtam es enni. Aztán már 4honapja vagyunk együtt,szerelmes vagyok de akkor nem voltam magamnal kb.:D de ez már olyan,hogy kötődök,szerelmes vagyok es nagyon nagy szeretetet is érzek iránta. Mert ugye a kettő más de hasonló de mindegyik jelen van. Mert akkor is lehet valaki szerelmes amikor nem egész álló nap a másikra gondol,szerintem az csak nagyon az elején van persze az is jó érzés:) anyukam es apukám azt mondják ok még szerelmesek de teljesen más időről időre, néha előtor belőlük de a szeretet sokkal erősebb és az az összetartó elem szerintem:)

Én már (így 40 felett) teljesen elkülönítem a kapcsolat elején tapasztalható fellángolást a szerelemtől. Azt vallom, hogy akkor beszélhetünk szerelemről, ha már igazán ismerjük egymást és reálisan látjuk egymást. Ez a rózsaszín köd idealizált állapotában nem lehetséges... szóval azt nem tekintem szerelemnek. Sokkal inkább azt, ami utána jön és sokkal mélyebb, intimebb. (Persze a kettő között van átfedés, hiszen nem egyik napról a másikra alakul át, hanem van egy köztes állapot.)