A Nők miért érzelmek alapján és a férfiak miért raciónálisan döntenek általában magánéleti kérdésekben?

Na, akkor mégsem a péntre hajtanak a nők?

Egyrészt. Másrészt mit értesz azalatt, hogy a férfiak racionálisan? :) Egyébként ezt is kétlem.

Mi nők is racionálisan gondolkodunk magánéleti dolgokban is, sőt lehet sokkal józanabbul mint ti.Gondolom férfi vagy kedves Kérdező

Viszont ha az érzelmeink is elkezdenek minket irányítani, annak komoly oka van.Nálam legalábbis

Mindent alalposan átgondolok, tudom hogy nem lenne szabad szeretni, azt akit most nagyon szeretek, mégis az érzelmeim irányítanak most.De ezt most nem tudom, nem is akarom ésszerűen irányítani

Kell hogy néha a szivünkre és ne az eszünkre halgassunk

Mert a nők ösztönlények, a férfiak meg használják az eszük.

#5: Anyám tönkretette a családunk pár menetért.

Az nemigazán nem, inkább korfüggő.

Általában tizen/huszon, sőt, néha még a 30-as évek elején is inkább érzelmek alapján döntenek a nők és férfiak is.

Aztán amikor van egy kialakult élethelyzet, túl vannak esetleg szakításon, váláson, gyerekkel - már kell,hogy racionálisabban döntsünk.

Persze ilyenkor is megtörténik, sőt, szükség is van rá,hogy az ember (nő-férfi, mindkettő) kicsit elveszítse a fejét és az érzelme rabja legyen.

De a racionális gondolkodást sem hiszem,hogy teljesen félre tudja tenni.

Ha mégis, és belemegy valami bődült hülyeségbe, hát ami aztán még napvilágra is kerül, hát akkor annak ihatja a levét...

Szerintem magánéleti kérdésben kevés ember van, aki tényleg tisztán képes racionális döntéseket hozni. Az esetleg, akinek egyáltalán nincsenek érzései az adott kapcsolatban. Aki szerelmes, az akárhogy is gondolkodik, nehezen hoz racionális döntést, ha az nem cseng egybe a vágyaival, ugyanúgy, ahogy ha dühös vagy csalódott.

És ha meg már sztereotípiáknál tartunk, ha a nők érzelmek, akkor a pasik egyértelműen a farkuk alapján döntenek, már bocsi. Én még sosem láttam olyan döntést egy párkapcsolatban, amelyikben egyik vagy másik tényező ne játszott volna szerepet, és még ha meg is lehet magyarázni, akkor is alapvetően vagy valami érzelmi dzsuvához vagy a szexhez, de köze volt.

Egyébként meg azért létezhet ez az általánosítás, mert másképp vagyunk kialakítva, másképp huzalozódott az agyunk az elmúlt évmilliók során. A nőket egyrészt fizikai gyengeségük, másrészt a gyereknevelésben játszott elég nagyfokú szerep miatt érzékenységre nevelte ki az evolúció, érzelmek könnyebb felismerése, megértése- empátia-, megfogalmazása, közlése. Egy másfél éves gyereket, aki beszélni még csak alig-alig tud, másképp nem tudod megfelelően ellátni. Ahogy ha mondjuk veszélyben vagy, a nálad jelentősen erősebb férfiakkal körülvéve, "gyengébb nem"-ként ki tudod egyenlíteni az esélyeket, ha mondjuk meglátod, melyikük a nagyonagresszív, de mondjuk nyitott, és pl őt elcsábítod, és ahelyett, hogy megölne, "csak" megerőszakol (őskorban játszódó szituáció). Szóval ez amolyan evolúciós fegyver, hogy az érzelmeknek nagyobb hangsúlyt fektet a női nem, mert részben a saját, de nagy mértékben az utód fennmaradása függ ettől. Ennek persze van olyan hátránya, hogy sokan TÚL nagy jelentőséget tulajdonítanak neki (most tekintsünk el attól, hogy számomra ilyen, hogy "túl nagy" jelentősége nem létezik az érzelmeknek), és mindent az érzelmeik tükrében látnak, ami ugyebár nem egy objektíven meghatározható valami, hiába van rengeteg szavunk rá, sokszor nehéz megfogalmazni, hogy esetleg a másik is értse. Míg a férfiaknál ilyen nincs, és nem arról van szó, hogy náluk nem lennének ugyanazok az összetett vagy intenzív érzelmek, csak másokéra kevésbé érzékenyek (ezért nem értik a nők szerint tök egyértelmű zöld jelzéseket és utalásokat, csak néznek bután, hogy vajon kezdeményezhetnek-e), kisebb hangsúlyt fektetnek rá, mert nekik ettől az evolúció során sokkal, de sokkal kevesebb minden függött. Fizikai erővel, hatalommal, megfélemlítéssel működtek, ezek közül egyébként sok esetben jó emberismerőnek kellett lenni, nyilván, szóval nem azt mondom, hogy a férfiak kollektíven képtelenek érzékenyen reagálni mások érzéseire, de mondjuk vadászat közben az őserdőkben jobban meg kellett gondolni, mit hogy csinál, kitalálni, mi lenne a legjobb módja a vad elfogásának- racionális döntések sorozatát kellett hozni.

Ha nagyon a sztereotípiákra szeretnél magyarázatot kapni, akkor az evolúciós pszichológia igen sok kérdéskörben szolgál ilyesmivel.

9-es..igazad van. Ha érzelmek játszanak szerepet már kissé hátrébb szorul a racionalitás. De milyen jellegű kapcsolat az,ahol érzelmek nem játszanak szerepet ( a szexkapcsolaton kívül)?

Mégis vannak olyan helyzetek amikor racionális döntést kell hoznunk, érzelmeink ellenére. Én pl.most kissé belehalok, de igyekszem az eszemre hallgatni és felülkerekedni az érzelmeimen...