Nagyon elcsesztem, de borzasztóan hiányzik, mit tegyek?

Éppen csak kezdett beindulni valami köztünk, nem igazán a szavak embere, de éreztem, hogy kölcsönös a dolog. Olyan... első pillantásra dolog volt. De nem csak vágy, egyből bírtam azt a hülye fejét, szimpi volt, megkedveltem. Nem akarom ragozni, nem szingli, a tiltott gyümölcs meg mindig édesebb - mondjuk inkább visszatartott, de olyan mély és tiszta vonzalomról beszélek, hogy ha visszafogjuk magunk, és nem lépünk, akkor is egymás fejében járnánk, és megtörtént volna később, az ilyen... szerelmekről (?) legendák szólnak. Megpillantottam és nem volt kérdés, hogy őt kerestem. Nem viccelek, nem túlzok. Felajánlotta, hogy legyek a szeretője, aztán meglátja, meglátjuk. De az asszonya sem hülye (annyira), észrevette van vmi a levegőben, látott vmennyit üzikből mert nyomozni kezdett, de ő eltagadta, kért falazzak neki ha rámír. Aztán megszakított minden kacsolatot. De szó nélkül. Huss, eltűnt. Ismerősök állították belém van zúgva, csak idő kell neki. Én azt mondtam nem érdekel, de majd belepusztultam, pusztulok. Kiöntöttem vkinek a lelkem aki nem ismeri a srácot, mert úgy se mondja vissza. Aha, számomra érthetetlen okból beárult minket az asszonyának. Ki voltam akadva. De akkor már totál szét voltam csúszva. Letiltottam korábban, de másik profilról megtalált, és követelte, aztán könyörgött mondjam el mi volt. A lelkiismeretem és a csalódottság miatti harag teljesen elöntött, és vallottam. Úgy érzem soha nem fog megbocsátani nekem, és igaza van, ha így gondolja. De közben meg tudom ebben a pár napban ami jutott nekem vele, több érzelem és vonzódás és... szimpátia, szeretet és törődés volt mint más kapcsolatban fél év alatt (hogy azért ne túlozzak de lehet másnak egész életében akár...). Baromira hiányzik. Csak dumcsizni is.