Szerintetek értékelni fogja, hogy mellette vagyok?

Én értem a kérdést és a szituációt is. :)

Hasonlóban voltam én is, csak az extrák nélkül. A fiú barátom mellett álltam maximálisan, amikor szakított vele a párja, mi is nagyon sokat beszélgettünk, volt, hogy éjjel 2-kor kezdtünk el beszélni, és 1,5 óra lett belőle. Hozzám fordult, ha megnyugtatásra volt szüksége, kérte a véleményem. Egyszóval átsegítettem és támogattam ebben a helyzetben. Akkor nagyon közel kerültünk egymáshoz, mindent meg tudtunk beszélni. Ugyanazt csináltam én is: minden nap kérdeztem, hogy mi a helyzet, hogy érzi magát.

Aztán egyik napról a másikra megváltozott, és úgy eldobott, mint egy használt zsebkendőt. A mai napig nem értem, hogy mi történt ott. Az biztos, hogy akkor már kezdte összeszedni magát. Végül ő nem értékelte, hogy akkor mellette voltam, még barátként sem.

Ez nem jelenti azt, hogy nálatok is így lesz, de azt tudom tanácsolni, hogy nagyon figyelj oda magadra és nehogy halálosan beleszeress (még). Ha a jó időkben is igénye van rád, akkor beleszerethetsz. :) Drukkolok, hogy ne az legyen a vége, mint nálunk.