Egyedülálló anyukák nektek milyen mehéz párt találni?

Nem jobb, nem rosszabb. Más.

Emlékszem, húszas éveim végén már nagyon ketyegett a biológiai órám, és sokkal inkább hajlamos voltam kompromisszumot kötni annak érdekében, hogy legyen családom. Gyerekkel már nem így volt, nem a hormonok irányítottak, hanem a józan eszem.

Persze sok olyan férfi van "nem kell más kölyke" attitűddel, de ez szerintem nem gond, hiszen én mindig első pillanattól kezdve nyíltan vállaltam, hogy van gyerekem, tehát nem is nagyon kerültem kapcsolatba velük. Így is bőven akadt olyan udvarló, akit egyáltalán nem zavart, hogy van gyerekem.

Más annyiban, hogy nyilván a gyerekem szempontjai is érvényesülnek: neki is el kell fogadni a társam. Ezzel nálunk nem volt gond, első pillanattól kezdve működött. (Valószínűleg azért is, mert a gyerekemnek nagyon jó a kapcsolata az apjával is, és én sem vagyok haragban az exemmel, tehát fel sem merült, hogy az új párom az apa helyébe akarna lépni, vagy ilyesmi...)

Nyilván kell, hogy legyen időd magadra (ismerkedni, randizni). Én ezt úgy oldottam meg, hogy még mielőtt ismerkedésbe vágtam volna, mert teremtettem magamnak szabad estéket, hétvégéket (amikor a gyerekem az apjával, vagy a nagyszüleivel volt). Ilyenkor tudtam bármilyen programot csinálni, és amikor ismerkedtem, illetve lett kapcsolatom, akkor ezek lettek a randizós napjaim.

Összességében és semmilyen hátrányát nem éreztem, hogy van már gyerekem. Mintegy fél évig ismerkedtem aktívan, de nem kellett mindenáron valaki, így ha egy szemernyi kétségem is volt, inkább nemet mondtam. Fél év után pedig megismertem a párom, akivel azóta már együtt élünk.

Könnyebbnek semmiképp sem nevezném, mert a férfiak min. 90%-a ha választhat egy kisgyerekes vagy egy gyermektelen nő között, akkor a gyermektelent fogja választani.

Ezzel nem dicsekszik az ember, és nem is szokás hangoztatni, de inkább a saját gyerekét neveli mindenki, nem pedig másokét.

Nem én vagyok egyedülálló anyuka, hanem a nővérem.

Neki sosem volt gondja az ismerkedéssel. A fia előtt sem.

Már lassan 10 éve él egyedül a fiával. Így sem nehéz ismerkedni neki. Az már más kérdés, hogy kikkel akadt eddig össze.

Pont erről van szó, kedves 5-ös!

Meg lehet nézni, kikkel akadnak össze az egyedülálló anyukák (tisztelet a kivételnek).

# 4: HA választhat.

Viszont olyan helyzet nincs, hogy két teljesen azonos személyiségű, külsejű, értékrendű nővel ismerkedik meg, és az egyik pont gyermektelen, a másik meg gyermekes. Ha a gyermekes nő fogja meg, akkor őt fogja választani.

Konkrét eset: velem egykorú, gyermektelen, kimondottan csinos barátnőm kb. 5 éve keres társat sikertelenül. (Rövid, futó kapcsolatai voltak.) Nekem gyermekkel, ahogy írtam, fél év alatt sikerült társat találnom. Szóval más szempontok is vannak azért...

#7

Igaza van a barátnődnek! Addig válogasson, amíg meg nem találja a számára tökéletes partnert! Én sem állnék meg az első bepróbálkozónál, ha bármilyen kicsi kis hibája is lenne. :) És valljuk be, egy-két apa/anya nélkül felnövő gyerek, meg tönkrement házasság nem kis jellembeli hobára utal.

Egyáltalán nem nehezebb, olyan, mint előtte volt. Borzasztó nehezen jön össze a szerelem, gyermektől függetlenül, nekem eddig egyszer sikerült, az is évekbe telt.

Párkapcsolatra alkalmas tisztességes férfiakból most is rengeteg van, de ez most sem elég ahhoz, hogy leálljak velük.

Mielőtt kitalálnád életem eddigi egyetlen szerelme csóró, vékony, nem kifejezetten helyes srác volt. Voltak rövidebb kapcsolataim gyerek után magas, izmos, gazdag férfiakkal, de mielőtt komolyra fordulhatott volna, véget vetettem nekik.

Piszok nehéz szerelmet találni.

Egyébként én úgy tapasztalom, hogy azokat zavarja leginkább a gyerek, akik más életvitelt folytatnak, vagy még magukat sem tudják eltartani és a szüleikkel élnek.

Mikor elváltam, azt vettem észre, hogy baromi könnyű ismerkedni.

20 évesen nem ment ilyen egyszerűen.

Komoly kapcsolatot nem akartam, csak "járni" valakivel. Így nem volt gond a gyerek, úgyse találkoztak.

Aztán egy idő után csak betoppant a nagy szerelem, akkor is, ha nem akartam.

Így már nem ismerkedek. :)

De tudom, hogy most is van, akinek elég lenne egy elejtett szó, hogy ugorjon.