Mit tegyek ha egyszerűen nem szeretek a pároméknál lenni?

A párommal fél éve vagyunk együtt. Én 22/L, ő 24/F (most végzett az egyetemen és szeptembertől munkába áll). Ő elég sokára mutatott be a szüleinek, mindig attól tartottam, h esetleg szégyell engem (miközben nincs rajtam semmi szégyellnivaló), de nem. Nem akarta, h megtudjam, h milyen az anyukája/apukája viselkedésileg. Most kezdem érteni. Az anyja folyton elégedetlen vele. A barátom mindent megcsinál otthon a ház körül is, de folyamatosan az idegek rajta vannak levezetve és ilyenkor szavakkal bántalmazzák őt... Rettenetesen sajnálom, h így viselkednek vele! Őszintén, az anyukával nem is szimpatizálok, mert mindig ellenszenvet látok benne és ezért nem is szeretek náluk lenni. Elég jó emberismerő vagyok, ezért 98%-ban mindig igazam van az emberekkel kapcsolatban. A múltkor az édes anyuka megsértett egy személyes dologgal kapcsolatban (ezt hosszú lenne leírni,h mivel konkrétan) és akkor mondtam a páromnak, h egy ideig nem szeretnék hozzájuk menni, mert nem esett jól ez a viselkedés. Azóta eltelt 1 hónap, de a helyzet nem változott. Folyamatosan hallom a panaszkodást a barátomtól, h megint otthon megy a balhézás stb. ezért még inkább nem is kívánkozok hozzájuk menni. A minap megjegyezte a pasim, h a jövőhéten én alszom ott. Nekem nagyon görcsben áll a gondolattól is a gyomrom, mert egyszerűen náluk nem tudom magamat elengedni... Érzem a feszültséget a levegőben és nem érzem jól magamat... Félek, h ha ezt a barátomnak így tálalnám, akkor végtelenül szomorú lenne és magára venné az egészet! Mit tegyek? Sajnos én is a szüleimmel élek és nekik is van 1 szinten elvárásuk, h milyen esetben költözhetne ide

(ha komolyabbá fordul a kapcsolatunk), ezért sajnos ez egyelőre még nem kivitelezhető! :(