Csajok tényleg fontos nektek, hogy legyen pénze a pasinak?

Igen. És most nem hatalmas vagyonra gondolok, de egy bizonyos életszínvonal azért legyen meg.

Ahogy előttem már írták, a saját színvonalam alá nem megyek, nem adok le belőle. Különben vagy nem megyek többet nyaralni a párommal, mert neki nincs pénze, meg étterembe, mert neki nincs pénze stb, vagy én fizetem az ő részét is, ami meg instant kiábrándító lenne.

Egy férfi tudjon gondoskodni magáról, legyenek ambíciói, értsen a pénzhez, akkor is ha nem kőgazdag, tudjon megteremteni egy alap jólétet.

Valamennyire igen. Nem kell kőgazdag pasi, annyi, hogy ne legyen csóró.

Az első barátom elég szegény volt. Ezt úgy képzeld el, hogy nem tudtunk elmenni pár várossal odébb az erdőbe kirándulni, mert a vonatjegy + a szendvics lett volna vagy 500 forint, és neki nincs annyi pénze. Azt persze nem hagyta, hogy én fizessem ki neki. SOHA nem csináltunk mást, csak nálunk filmeztünk (neki nem volt saját szobája, hozzájuk max úgy mentem át, hogy ebédre, amúgy nem tudtunk csinálni náluk semmit kettesben), meg a városban sétálgattunk (kisváros, nem túl izgalmas). A kapcsolatunk alatt (másfél év) talán egyszer voltunk moziban, akkor is úgy, hogy a film bejelentésétől kezdve vártuk, és spórolt rá kb fél évet. Szex csak ritkán volt, mert nem volt pénze gumira.

A mostani barátom fogalmam sincs, hogy mennyit keres, de tudja finanszírozni, hogy elmenjünk ide-oda. Persze nem élősködök rajta se, hanem pl ha kocsival megyünk valahova (neki van saját), akkor nem számolgatjuk a benzinpénzt, de akkor én fizetem mondjuk este a kaját, vagy moziban én veszem a jegyet, ő a popcornt, stb stb.

Rettenetesen érezném magam attól is, ha egy milliomos pasi tenne alám mindent.. Az elején már ez is fura volt, hogy pl elvisz valahova kocsival, elég kellemetlenül éreztem magam, de így már megoldottuk, és így már jó.

Szóval én nem akarom "eltartatni magam", de a megszokott életszínvonalamat szeretném tartani, szeretnék szórakozni, és ezekben működjön a kölcsönösség, hogy néha én hívom meg őt, néha meg ő engem.

Sokan megfogalmazták, amit én is, de írok egy konkrét esetet a másik oldalról.

Összejöttem valakivel, és egy hónap után közölte, hogy ők minden évben leugranak barátokkal Horvátországba két hétre, és mivel már egy pár vagyunk, ő úgy gondolta, hogy ezúttal mehetnék én is.

Ha akkor nem lett volna félretett pénzem, elég hülyén jött volna ki, ha ő megy nélkülem nyaralni, én meg otthon szívom a fogam, hogy nem tudtam vele menni, azt meg ugye nyilván nem várhattam el, hogy ő fizesse az én részem is. Azt meg pláne nem mondhattam, hogy ne menjen el, mert én nem tudok, hiszen ez egy megszokott, éves rendszerességű program volt számára.

Ilyen és ehhez hasonló helyzetek miatt nagyon nem mindegy, hogy mennyire eltérő anyagi szinten állnak a felek.

Egyáltalán nem fontos!

A párom nem pénzes, és nem is érdekel.

Vannak sokkal fontosabb dolgok egy kapcsolatban az anyagiaknál!

legalább tartsa el magát, esetleg lehessen vele tervezni a jövőre (saját lakás/ház, gyerek)...

szerintem kissé képmutatás leugatni a nőket azért, mert fontos nekik az anyagi biztonság. a férfiaknak meg fontosabb a jó külső (hazudjátok, hogy nem így van...).