Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért gondolják azt sokan, hogy egy gyermekes nő apapótlékot keres és nem társat?
Kb. minden 10. kérdésnél olvasok ilyen válaszokat... nekem van gyermekem, új párom, de kimondottan utálnám, ha a párom apapótlék szerepét akarná betölteni a gyerekem életében, ugyanis a gyereknek van apja. Attól, hogy mi már nem vagyunk egy pár, az ő kapcsolatuk nagyon is jó, anyagilag is gondoskodik róla, sok időt tölt vele, stb.
A párom ha akarná sem tudná betölteni az apa szerepét a gyerek életében.
Kit fog a gyerek többet látni míg felnő? saját apját vagy az új párodat?
Ha együtt életek 3an, akkor ki fogja a gyereket ápolni? az apja vagy az új párod?
Ha hirtelen baleset éri, ki fog vele rohanni a kórházba? apja vagy az új párod?
Én meg azt nem értem, hogy miért nem tudjátok felfogni, hogy nem élhettek úgy 3asban az új pároddal, hogy ő ne venné ki a gyereknevelésből a részét. Vagy azt hiszed, hogy mikor a gyereked kínozza a macskát a konyhakéssel, akkor a párod szemrebbenés nélkül végignézni, mintha mise történne?
Apja lesz apja helyett, mivel 7ből 6 napot az új párod társaságában tölt 1et meg az apjával. ... vagy még annyit se.
Kiveszi a részét az életünkből, de nem mint apapótlék, hanem mint az én társam.
Ha beteg a gyermekem, akkor természetesen ÉN ápolom, ÉN viszem orvoshoz. Ebben még soha nem kértem a párom közreműködését. Én írom vele a leckéjét, én olvasok neki esti mesét, a párom ezekben nem vesz részt.
Vannak közös programjaink, szoktunk együtt társasozni, de ezeket a párom is szereti, szívesen vesz bennük részt.
Egyébként nálunk váltott felügyelet van, a gyerek pontosan ugyanannyit van az apjával, mint velem. Természetesen a párom része az életünknek, de nem mint apapótlék.
Ha valaki mondjuk a szüleivel él, akkor is természetes, hogy a párja megtanul együtt élni a családtagjaival, nem? Az miben másabb?
Ahogy az 1-es válaszoló írja,pont így van.
Ok,hogy az apját látja hetente vagy kéthetente.
De az új párodat látja nap mint nap.A hétköznapi dolgokban őt fogja példának látni a gyereked.Így ő is felelősségel tartozik a gyerek fejlődéséért.
Azt ne mond ,hogy a párod fizetéséből nem költ semmit a gyerekre.Ha te csinálsz valamit akkor a párod van a gyerekel nem az apja.
Szóval de ,igenis apa jelölt lett belőle ha akarja ha nem.És te is ha akarod ha nem.
Volt már olyan nő az életemben akinek volt gyereke.Nem bírtam sokáig....hiába volt az,hogy nem én vagyok az apja.De mégis....
Azóta nem foglalkozom inkább gyerekes anyával.(Lehet lepontozni)
Szeretnék apa lenni,de majd a saját gyerekemnek.És nem is tudnám úgy szeretni egy "idegen" gyereket mint az enyémet.
elkerülhetetlen, hogy az új társ( férfi vagy nő), ne vonódjon be a gyereknevelésbe, ellátásba. tevőlegesen és anyagilag is.
ha pedig mégsem így történik akkor az nem társ.
# 3: Írtam: ugyanannyit van a gyerek az apával, mint velem, heti 3-4 nap itt, heti 3-4 nap ott.
De különítsünk a dolgokat... az én értelmezésemben az apai szerep abból áll, hogy minden szempontból felelős valaki egy gyerekért, anyagilag, erkölcsileg, a testi-lelki fejlődéséért, stb. Ezt abszolút nem várom a páromtól: arra van a vér szerinti apja, és ő be is tölti ezt a szerepet.
A párom az én párom, és az természetes, hogy része a mindennapjainknak, együtt élünk, sőt, költ is a gyerekemre (önként vesz neki ezt-azt, mivelhogy szereti). De ez NEM apaszerep.
Számomra természetes, hogy ha valakivel együtt vagyok, akkor a családtagjaival is igyekszem jó kapcsolatot ápolni. A szüleivel, a testvérével, a testvére gyerekével, sőt, a háziállatával is. Van, akiket én magam is megszeretek közülük, van, akiket kevésbé.
A párom jól kijön a gyermekemmel, szívesen és önként foglalkozik vele, de nem kötelességből és nem felelősségből, hanem szeretetből.
Akkor örülj neki.
Nekem 2éves a lányom. Az apja fízeti ,mert kénytelen. Látni nem látta még ,new is érdekli.
A párom vele eggyütt elfogadott (+mé. A kutyámat is el "kellette"),szereti a lányom és a lányom is őt. Nyilvan ha öszeköltözünk (most is) ,apja helyett apja.
Van akit zavar ,van akit nem. Sztm maga a gyerek is sokat számít ,hogy milyen. Nem minden idegen gyerek szerethető.
Akkor már volt lányom ,megismertem egy férfiat. Akinek a fia 10éves. A gyerek volt az egyetlen ok ,amiért nem jöttem vele össze. Elvolt velem ,de egyszerűen a kisugárzása ,az okoskodó stilusa retentő iritáló vol.
N25
Személy szerint úgy érzem kicsit hogy Te
ezt direkt nem is akarod vagy nem is tudom...vmi görcsöt érzek és nem is akarod esetleg hogy bizalmasabb viszony alakuljon ki a fiad és a párod között....
# 7: Egyrészt lányom van, másrészt pont ellenkezőleg! Amikor összejöttünk, akkor a párom volt az, aki - bevallottan - próbált apaszerepben tetszelegni, én voltam az, aki kérte, hogy ezt ebben a formában ne tegye, mert a gyerekemnek van apja és mindannyiunknak rossz lenne, ha a gyerek úgy érezné, hogy a párom őt akarja "lecserélni".
A párom szerencsére megértette és azóta inkább egyfajta "baráti" viszonyra törekszik, ami be is vált. :)
Kérdező nekem úgy tűnik kicsit görcsösen próbálod érvényesiteni a te álláspontod....
Egyébként nem véletlenül hívják ilyen helyzetekben a másik felet mostohaapának/nevelőapának..(jelen esetben a párod)
Felelőséggel tartozik a gyerekért ugyanúgy mint te vagy a volt férjed és az ő jelenlegi párja(ha van)
Nőj fel kérdező.Az élet nem ilyen,hogy "akarom,elvárom"....
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!