Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Más is érzi magát elszigetelve, amiért kapcsolatban van?
A helyzet az, hogy végre találtam magamnak egy olyan férfit, aki teljes mértékben megfelel minden elképzelésemnek (remélem ez az idő előrehaladtával is így marad). A "probléma" nem is vele van.
Ellenben nem tudom kivel megosztani a boldogságomat. A legtöbb barátnőm szingli, vagy szenved a kapcsolatában, nem lenne szép dolog áradoznom, így soha nem is teszem. Ha valaki láthatóan rendben van, és mesélek kicsit, általában azt a reakciót kapom, hogy hát, ő most nagyon irigy. Aztán előjön, hogy mégis vannak problémái, innentől pedig azon vagyok, hogy valami tanácsot adjak. Bevallom, ez annyira nem esik jól. A többi közelebbi barátom nem érzelmes, így tőlük annyit kapok egy-egy ilyen sztorira, mikor nagy ritkán mesélek, hogy ez annyira cuki, hogy most kicsit belehányt a szájába. Értem én a viccet, és nevetek rajta, csak azért mégis.
Szívesen beszélgetek más témákról is, így nem arról van szó, hogy másról se tudok beszélni, ellenben olyan, mintha ez tiltott téma lenne. Nyilván nem a szexuális életünket akarom kibeszélni, hanem aranyos momentumokat, amik nagyon nagy örömet okoznak. Jól esne elmesélni valakinek, akiből ez nem negatívumokat vált ki. Mostanában már letudom annyival a dolgot, ha kérdeznek, hogy ja, igen, megvagyunk, minden oké.
Lehet nagyon kislányos viselkedés, hogy szeretnék csacsogni erről, de néha ilyen is kell :)
Szóval, a hosszú ömlengés után a kérdés: mások is vannak így, mikor kapcsolatban vannak? Eddig nem tapasztaltam ezt a jelenséget, már csak azért sem, mert mindig volt valami gond, így nem szoktam hozzá. Esetleg sikerült ezt valahogy megoldani, vagy egyszerűen csak magába fojtja az, aki tényleg boldog és ezt nem akarja kéretlenül más arcába tolni?
Nem.
"A hozzád legközelebb álló 5 ember átlaga vagy." Brian Tracy
Érdemes ezen elgondolkodni. :)
Nem hiszem, hogy tudnék 5 olyan embert mondani, akik valóban közel állnak hozzám :) Általában jobban érzem magam, ha nem tárulkozom ki, inkább mindig meghallgatok másokat.
Akik valójában ismernek, azok a volt a párjaim, de nekik mégsem fogok nyáladzani. Bár ők igazán örülnek a boldogságomnak, és mesélnek magánéleti dolgokat, de amíg nincs stabil kapcsolatuk, olyan visszásnak hatna számomra erről beszélni. Egy lány van, akivel mindent meg tudok beszélni, de munkahelyi parája van, így az időzítés ott se lenne jó mostanság.
Mert boldog vagyok, és ezt szeretném megosztani barátnőkkel/barátokkal egy kávé, vagy tea mellett...? :D
Itt nem nagyon izgat a "figyelem" (? anonim oldalon ez igencsak fura lenne), csak érdekelt, hogy mennyire elterjedt dolog ez, vagy csak én kezelem rosszul a szitut.
Ugyanebben a cipőben járunk a párommal. 2 éve vagyunk együtt és nagyon jól megvagyunk...de ahogy ez kitartott és változatlanul szárnyaltunk egyre kisebb lett a "baráti" kör :-( Nem arról van szó hogy mi erről szeretnénk csacsogni de ha nincs semmi rossz arról senki sem akar hallani. Sajnos odáig fajult ez hogy már a saját szüleim is irigyek és próbálnak kavarni.... csak azért mert ők több évtizede marják egymást és nem birják ha más boldog vagy másnak jobb mint nekik....
A mai világ nem fogékony a pozitiv dolgokra!
Lányokkal mindig is nehezen barátkoztam. Sok köztük a szarkavaró, már elnézést. Vannak aranyos, kedves lányok is, akikkel lehet érdemben barátkozni, de sokan éretlenek és irigykednek, ha más boldog. Éppen ezért több a fiú barátom, de velük mégiscsak más. Egy igazán jó barátnőm van, akit korábbi hozzászólásomban említettem is, neki most más gondjai vannak, de amúgy boldog kapcsolatban van. Vele már beszéltük, hogy találkozunk és dumálunk, jó lesz végre kicsit dumálni.
És nem csak kapcsolatban vagyok elszigetelve, szingliként is ilyen vagyok. Lehetne ezt fejtegetni, miért van, de felesleges. A párkapcsolati függés inkább fiatalon volt jelen, most már azért kinőttem belőle, hála a jó égnek, de jogos a felvetés.
Talán jobban kellene megválogatnod a barátaidat... Nekem két közeli barátnőm van, az egyikük sok éve él nem túl jó kapcsolatban, a másik szingli. Annak ellenére, hogy mindketten más helyzetben vannak, képesek örülni az örömemnek. Azért a barátaim.
A másik dolog pedig, amire az utóbbi időben jöttem rá, hogy a kizárólagos ömlengés bizony fárasztó. MINDEN kapcsolatban vannak problémák IS. Attól még a kapcsolat nem lesz rossz, számomra a kapcsolat minőségét az jelzi, hogy mennyire vagyunk képesek kezelni a kisebb konfliktusainkat. Amikor nekem valaki CSAK jó, vagy CSAK rossz dolgokról számol be a kapcsolatából, akkor az számomra hiteltelen. Én is küzdöttem azzal, amiről írsz, hogy nem tudom megosztani a kapcsolatomat másokkal, aztán rájöttem, hogy azért érzem így, mert én magam éreztem hiteltelennek a saját ömlengésemet. Onnantól pedig elkezdtem realisztikusabban, nem fekete-fehérben beszélni. Elmondtam, hogy igenis vannak apró (!) problémák, de csiszolódunk, és összességében nagyon jó a kapcsolat. Így a környezetem is pozitívabban reagált, hitelessé váltam a szemükben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!