Ilyenkor mi jár a fejében?

Nem régen szakítottunk a barátommal, de ugyanugy beszélgetünk, sőt ha mindketten lehiggadunk, meg összeszedjük magunkat újra együtt lennénk.. De, nem a szoba sarkában picsogok, próbálom magam én is lefoglalni, de nekem mégis hiányoznak az alvás előtti hívásai stb meg rosszul esik az, hogy elvileg ő változtatni szeretne magán - összeszednie és mégis több napig nem keresett,mert a haverjaival volt(ebből IS indultak még korábban a veszekedések)és azok után hívott fel hogy látott a városban.

Utána persze sokat beszéltünk,mondta hogy elvisz ide-oda, de ő így egyáltalán mire számít tőlem? Nem tudom hogyan álljak hozzá, egyáltalán álljak e még hozzá bárhogyan mert én nem látom apró jelét se annak hogy annyira rendbe szeretné hozni ezt az egészet köztünk mert ugyanazt csinálja mint azelőtt.

Csak most már nem vagyok ott, hogy csúnyán szólva ugassak neki. Ilyenkor érezhet bármi megbánást?

Nem is igazán ugrálok azért hogy találkozzunk így mert inkább elmegyek egyedül, meg reggel korán is kell kelni hozzá.