Mi ez a házasság túlmisztifikálása manapság?

Szerintem azért van ez, mert viszonylag sok a "kamukapcsolat": ilyen "facebookon enyelgünk, amúgy meg gyilkoljuk egymást", meg "jó hogy van kit d.gni, amíg nem jön jobb", meg hasonlók. És sajnos nem csak a tinik között... és nagyrészt azok házasodnak össze, akik már túl vannak ezen, és komolyan gondolják, hogy egymással akarják leélni az életüket (akkor és ott legalábbis még mindenki). Tehát a külvilág számára a házasság mutatja azt, hogy "jó, komoly, igazi a kapcsolat". Természetesen ez sokszor nem igaz, de attól még kifelé ezt közvetíti. Egyébként szerintem ebben a nőknek is nagy szerepe van... pl. ide is napi szinten írnak ki kérdést házasságért hisztiző huszonéves lánykák, hogy mikor fog már megkérni/elvenni. Mégis miért? Hát azért, mert 3 barinőjét is eljegyezték karikor... mutogatni, dicsekedni. Vagy pedig úgy gondolják, hogy ez valamiféle biztosíték a kapcsolatukra. Ennek már van (minimális) alapja, mert ugyebár egy válás sokkal nehezebb, macerásabb, drágább (höhö... x)), mint egy szakítás. Amúgy szerény véleményem szerint, ha biztosítékokra, "láncokra" van szükség a kapcsolatban, akkor az úgy ahogy van f.s (vagy legalábbis javításra szorul), és azt nem a házasság fogja megoldani, az biztos.

Amúgy én is belefutottam egy sztoriba, röviden annyi, hogy egy barátommal (már nem az...) megbeszéltem a párkapcsolati problémáimat, mintegy "gondolatösszeszedésként" és feszültséglevezetésként, mielőtt a párom elé állok vele. Kb. azonnal rámmozdult, a visszautasításnál pedig nem értette, hogy ha egyszer gondjaim vannak, akkor miért nem fér ez bele, különben sem vagyunk házasok. Fél órás monológot tartottam neki arról, hogy lassan 8 éve együtt vagyunk, együtt akarunk megöregedni, közös gyerekeink lesznek... stb., és miért is ér annyit ez a kapcsolat, mint egy házasság (némelyiknél többet is)... és problémák mindenhol vannak, és mi ezt meg akarjuk javítani, mert ennél sokkal többet érünk egymásnak.

Szóval a lényeg, hogy a házasság tulajdonképpen csak a környezet felé egy kinyilatkoztatás, hivatalossá tétel. Ennyi az egész. Ilyenkor jön az a duma, hogy a lánykérésnél a férfi kifejezi a nőnek, hogy vele akarja leélni az életét, blablabla, satöbbi... szerintem pedig egy jó kapcsolatban van annyi kommunikáció a felek között, hogy ezzel tisztában legyenek. Én úgy gondolom, hogy aki tényleg, igazán őszinte, jó, és biztos kapcsolatban él, annak nem az a fontos, hogy ezt a külvilágnak bizonygassa...

Ha egy kapcsolat tönkremegy, akkor a felek "egyszerűen" csak elköltöznek egymástól, és nem beszélnek többet, viszont egy házasság tönkremenetelénél egyrészt ott vannak a jogi procedúrák, amiken végig kell menni, hogy ismét egyedülállónak mondhasd magad (nőknek pl házasodásnál meg kell változtatniuk a nevüket minden iratukon, váláskor meg vissza) ráadásul ha megházasodsz, azzal nem csak a párodnak fejezed ki, hogy készen állsz egy életen keresztül vele lenni, hanem a több száz fős rokonságotoknak és az államnak is.

Természetesen a házasságtól nem lesz sem erősebb, sem gyengébb a kötelék a felek között, de jelenleg olyan erős ez a hagyomány, hogy az emberek tudat alatt úgy érzik, hogy kötelező megházasodniuk. Szerintem kortól, nemtől független tapasztalat, hogy aki elmúlt 20, azt valszeg időről időre letámadják a rokonok azzal, hogy mikor fog megházasodni. Nem azzal, hogy akar-e egyáltalán házasodni, hanem azzal, hogy mikor.

Na mindegy, úgy érzem a végére, elkalandoztam a kérdéstől, de érted.. :D

Mondjuk személy szerint azt látom a környezetemben, hogy az emberek a sima párkapcsolatokat is tisztelik annyira, mint a házasságot, de lehet csak én élek jó helyen..

mi az a "manapság"?

A házasság egy elég régi dolog, természetes kerete a családnak. Nem volt túlmisztifikálva, ma meg főleg nincs, épp a te általad írt tények mutatják.

Annyival több, mint egy szimpla párkapcsolat, hogy ez nem kialakul, hanem az érintettek eldöntik, és kijelentik, vállalják... hogy aztán meddig tartják, az más kérdés.

11-12 jokat ir. amugy az ember gyarlo a házasság szent intézményéhez, mint ahogy minden emberi elvhet, erényhez. tudsz mondani olyan erényt, vagy pl. bibliai parancsolatot, tanitást, erkölcsi értéket, amit nem szeg meg mindenki élete során nem egyszer, inkább százszor ?

és a világ is annyira fel van gyorsulva , most épp ez a divat, instagram meg facebbok, kirakatkapcsolatokkal, 5 év mulva jön egy másik paradigma és paradigmaváltás, akkor majd tudatosul a legnaivabbakban is, hogy ami most van, az is csak kamu és a legtöbb kapcsolat csak egy állomás az életedben. akinek meg nem, mert baromi sokáig huzzák együtt, valojában azoknak a legrosszabb sokszor, mert közben jön egy harmadik, egy plátoi vagy egy szerető, de a rokonok előtt szégyellném a válást, de ki kell fizetni a lakáshitelt, de mi lesz a gyerekekkel..stb. és egy életre áldozattá teszik magukat inkább.

én azt mondom, a boldogság, magunk és a másik élni hagyása legyen a fő cél, ha válással ,akkor válással, de ere azért már magátol is rájött a ma embere, hisz a házasságok kétharmada már most válással végződik és még csak most érik be az első generácio, akik a felgyorsult világban lettek fiatalok, és már nem él bennük a szocializmusban dulo alapnorma, hogy kényszerből le kell huzni együtt egy életet..

kiirtam régebben egy kérdést, nagyon tanulságos, ha a nyers számadatokat nézzük, az első házassága szinte az emberek 80-90%-ának nem sikerül. a kétharmados válási arány ugy jön ki, hogy benne vannak a többedjére házasodottak is !

kb a házasságok harmada többedik házasságkötés legalább az egyik fél résézről (és akkor már nincs meg, hogy a házasság szent, mert ha az egyik fél mát volt házas és akár gyereke is van, akkor már a másik se éli ugy meg, hogy na, ők egymásnak elsők és egyetlenek), a házasságok kétharmada első házasságkötés és a házasságoknak szintén kétharmada válással végződik. itt tartunk most és ez csak romlani fog. szoval vehetjük készpénznek is szinte, hogy a kevés kivételtől eltekintve nem fog fennmaradni az első házasság (persze ettől még lehet, hogy 10-20 évig tartani fog és addig működik, már ez is hatalmas szerencse szerintem, szoval nem állitom, hogy 5évente elválik mindenki, aki először házasodott). és akik meg együtt maradnak azokrol gondolom, ti sem gondoljátok, hogy a nagy szerelem és a csoda miatt, hanem mert az egyik fél sakkban tartja a másikat, bántalmazza, vagy nem tudnák kifizetni a hitelt, vagy nem tudnák eladni a lakást és abbol két ujat venni, vagy a gyerekek miatt muszájbol tengődnek együtt vagy szimplán csak elég nekik élni lakotársként, élni mint két vefőttesüveg, vagy nem jön harmadik, aki a "megváltást" hozná, akiért érdemes lenne válni ..stb.stb.