Két idős ember,25 éve együtt, de külön lakásban? (bővebben lennt)

Én nem tartom hülyeségnek.

Barátom szülei minden baromságon összekapnak ha huzamosabb időt együtt töltenek, de ha valamelyikük elutazik látogatóba rokonokhoz, egy hét után pedig hazajön, akkor tök jól megvannak.

Most ez olyan, mint akik nem alszanak egy ágyban. Régen nem volt divat együtt aludni, mindenkinek külön szobája volt és csak szeretkezni jártak össze. Ez nem vicc. Az iparosodás korában kezdődött az egy ágyban alvás, mert kevesebb lett a hely, kisebb házak, lakások és nem jutott mindenkinek külön szoba.

Nagyszüleim folyamatosan veszekedtek régen, aztán elváltak de együtt maradtak, plusz mamám vett egy külön kis lakást. Most nagyrészt együtt laknak, de ha kialakulóban van valami vita, akkor mama átmegy a saját lakásába pár napra, aztán visszamegy és újra jól elvannak, ezerszer jobb a kapcsolatuk, mint előtte.

Én személyszerint sok értelmét nem látom, de az ő dolguk. Ha nekik így jó...

Nagyon örülök, hogy ilyet hallok, ez lenne számomra az álomkapcsolat.

Az is csak egy mánia, hogy a kapcsolatnak állandóan fejlődni kell. És mégis mi a fejlődés egy kapcsolatban? A házasság és a gyerek? És ha azok megvannak? És ha valaki nem akar gyereket és házasságot, az nem tud fejlődni - akkor annak már párkapcsolatot sem érdemes kezdenie egyáltalán? Valaki nem akar "fejlődni" csak hosszasan élvezni azt a jót ami már van.