Tényleg minden srác ennyire hűtlen?

"Másrészt ezzel nem magyarázol meg semmit. Az hogy van a férfiakban egy ilyen ösztön nem teszi elítélendővé, hogy minden elérhetőnek tűnő "virágra rászálljanak"."

hát ez nekem nem is tisztem, hogy megitéljem, kinek mi az erkölcstelen, bár korunk normái szerint ha hazudsz a barátnődnek vagy kényelemből, gyávaságból vagy mellette és közben mást csábitgatsz, az a többség szerint elitélendő, szóval én meg most aztnem értem, h mit jelent az, hogy "nem elitélendő". a magánvéleményem az, hogy a kapcsolat szempontjából az érzelmi megcsalás elitélendőbb, mint az egyszeri, részegen történt fizikai, igaz, az utóbbi eset meg a férfi jelleme szempontjából rosszabb.

"Nem annyira ez volt a kérdésem. :D a nő ösztöneiben meg az van meg, hogy mindig a lehető legférfiasabb pasival legyen. Ő is megcsalhatná a barátját, elhagyhatná de nem teszi. Vagyis ritkábban."

hát én kb. ugyanezt mondtam. csak nem azzal magyaráztam, hogy a legférfiasabb férfit keresi egy nő (sztem ez mondjuk nem igaz),hanem hogy ha megvan az aktuális férfi, akkor azt hajlamos magához láncolni és függni tőle. az általam elmesélt sztorikban pont ez történt, a pasi nem lépett ki, mert a barátnő függött tőle.

ja,akkor értem ,mire gondoltál.)

hát, talán nem is lehet mereven elválasztani, hogy hol a határ a társadalmi elvárások vagy az ösztönök között ilyenkor az emberekben. ha megint a saját tapasztalataimra hagyatkozom, akkor én ugy látom, a nőkben inkább az ösztönök miatt van ez a leláncolási hajlam, nem a társadalmi oldala miatt, hogy félne, hogy egyedül nem áll meg a saját lábán. a férfiakban , akiket látok, viszont a társadalmi szempontok és a mindennapi élet megkönnyitése dominál gyakrabban, ha nem lép ki egy kapcsolatból vagy csak szimplán belekényelmesedik. de persze minden eset és minden ember egyedi.. ami közös vonás, hogy nagyon sok rossz kapcsolatot látok, az okok eltérőek, de alapvetően sokkal tovább nyuzzák egymást, mint ameddig igazán érdemes lett volna fenntartani a kapcsolatot. persze már igy is nagy a változás nagyanyáink korához képest, amikor érdekházasságok köttettek és mindennek egy életre kellett szolnia,most több a válás, kevesebb a házasság, szabadabbak lettünk, ami rossz is és jó is egyben, mert értéktelenebbé is válnak a kapcsolatok, de egyuttal fel is szabadultak az elnyomott ösztönök, amik ugyanugy benne voltak a nagyszüleink generációjában is. kiváncsi vagyok, mi lesz 20-30 év mulva a házasság és a párkapcsolat intézményével..