Falú-helyen régen, hogy működött az udvarlás mint szokás?

Először bálokban kérte fel a fiú a lányt táncolni.

Nem is engedték el a lányt csakúgy egy fiúval.

Ilyen alkalmakkor volt idő beszélni és később lehetett házhoz menni, vagyis udvarolni a lánynak.

Rendszerint engedélyt kellett kérni a fiúnak a lány szüleitől szinte mindenhez.

A kézfogás sem volt olyan természetes mint mostanság, hogy rögtön az első alkalom után.

Egy idő után jöhetett a lánykérés, persze csak egy bizonyos udvarlási idő után és itt sem kapott mindig áldást a fiú, majd az esküvő.

Ezután el lett engedve a lány és a fiúra bízva, hogy innentől ő vigyázzon rá.

Igen, valahogy úgy.

Ezért az a neve, hogy udvarlás. Odament a fiú(jelképesen a ház udvarára) és kikérte a lányt.

A lány kijött és ott az udvaron beszélgethettek, persze a távolból figyelő szempárok kíséretével.

Innen az UDVARlás megnevezés.

Annyit néha megbeszéltek, hogy mikor, viszont ez lehetett spontán is, elvégre a lányok otthon voltak javarészt mindig.

Aztán volt olyan, hogy a templomban egymás mellett ülni és még sorolhatnám. :)

Szerintem templomban nem ülhettek egymás mellé, mert jobb oldalon a férfiak, bal oldalon pedig a nők ültek.

Természetesen az is fontos, hogy a "régen" mit takar.

Bálokon kívül, volt még egy csomó közösségi alkalom, napfordulós ünnepek, Szent Iván éjszakája, kiszehajtás, májfa állítás és természetesen a húsvét is termékenységi kultusszal bírt.