41 évesen egy gyönyörű 16 éves barátnőm van, akivel nagyon szeretjük egymást, nemrég pedig az ártatlanságát is nekem adta. Szülei is elfogadtak, kedvelnek, mások szerint viszont ciki a dolog. Ti mit gondoltok erről?

Szeretitek egymást?

Harmonikus, jó kapcsolatban éltek?

Egy húron pendültök úgymond? Azonosak az elképzeléseitek?

Akkor sok boldogságot együtt!

Tudod, az a baj, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítanak az életkornak, és túl kicsit a fontosabb tényezőknek. Itt most csak rólatok van szó, nem azt kell nézni, hogy mások szerint mi a ciki. De most komolyan: ciki az, ha két ember őszintén szerelmes egymásba? Mág akkor is, ha valamely külső paraméterek nem a "legmegfelelőbbek". Na és az vajon ciki, ha valaki szerelem nélkül kezd párkapcsolatba, csak hogy "ne legyen magányos"? Az ciki, ha egy lányt egy kb. vele egykorú suttyó fűz addig, ameddig le nem fekszik vele, aztán pedig dobja, mivel csak "arra" kellett, na meg arra, hogy a haveroknak eldicsekedjen vele? Az ciki, amikor valaki félrelép, csak mert épp be van rúgva, vagy mert épp párkapcsolati problémája van, és annyi értelem már nem szorult belé, hogy inkább megbeszéljék a problémát? Elárulom: az elsőt, a ti helyzeteteket jóval töben fogják cikinek tartani, mint az utána felsoroltakat. Pedig nem nehéz belátni, hogy igazából azok az igazán cikik, és nem az, amikor két ember őszintén, önzetlenül, a felszínes hülyeségeket nem nézve szereti egymást.

Sokaknak rendkívül torz és felszínes az értékrendje. De én azt mondom, egyszerűen figyelmen kívül kell hagyni őket. Ne mások elvárásai szerint éljetek, nem vadidegeneknek kell megfelelnetek, hanem egymásnak.

"falunapon"

Vagy esetleg egy budapesti elit gimnáziumban, mint történetesen az én egyik ismerősöm 15 évesen, ennél még picit nagyobb korkülönbséggel.