Úgy érzem, h unalmassá vált a kapcsolatunk. Mit tegyek?

A barátommal pár hónapja vagyunk együtt. Műtétje miatt betegállományba kényszerült, nem járkálhattunk sehova, nehogy valaki esetleg meglássa őt. Oké, ezt akkor meg is értettem. Pár hét múlva az orvosa azt mondta, h még min. 2 hónapig betegállomyánban kell maradnia, de ha esetleg elszeretne menni valahová az sem gond, mert akkor csak hívjon rá és ő tartja a hátát. Nagyon örültem neki, h nem kell a 4 fal között lennünk, itt-ott kimozdulhatunk. Ám azóta se járunk sehová se "csak úgy" alapon kettesben. Max.elmegyünk a rokonokhoz és ennyi. Mivel nem élünk még együtt, csak találkozgatunk délutánként, ezért néha már sokallom, h rokonokhoz járunk mint a nyugdíjasok (elnézést, senkit sem akarok ezzel sértegetni:) ) és sehová se megyünk, miközben annyi jó programok vannak a helyi falvakban. Nem értem, mert nem 1x kimegy a haverjaival a faluba a közeli sörözőbe beszélgetni. Nekem már az is kikapcsolódás lenne, de mindig akkor megy ha nem vagyok vele... Szégyel velem mutatkozni? Pedig semmi szégyelnivaló nincs rajtam... Nincs buta természetem sem, úgyhogy nem értem. Holnap lesz egy koncert, amit már augusztus elején emlegettem neki és holnap találkozunk is. Utaljak a koncertre, h elszeretnék menni rá, vagy várjam meg, hátha meglep azzal, h elvisz? Szerintetek? 25/L, 30/F