Futnak, ha meghallják, hogy feminista vagyok. Ennyire buták lennének sokan?

Tisztázzuk.

A feminizmus az EGYENLŐSÉGRŐL szól, senki nincs elnyomva. A szó rá viszont azért FEMinizmus, mert a nők terét bővíti egy maszkulin világban, viszont gyakran kiáll a férfiakért is, akikre nyomás nehezedik a túlzott elvárások miatt ("a fiúk nem sírnak", "egy apának el kell tartania a családját", "egy férfinek illik fizetni", stb). Szóval mielőtt valaki belekötne, olvasson utána, és ne a radikálisokat vegye alapul, hanem pl. egy családanyát, aki megosztja a házimunkát, gyereknevelést a férjével, egyenlően kezelik a költségeket, stb.

Sokat foglalkozok a témával, mert egy viszonylag "férfias" pályán vagyok és érnek negatív dolgok azért, mert nő vagyok.

Nem prédikálok természetesen 0-24, de ha észreveszem hogy például egy barátnőmmel tiszteletlenül bánnak, vagy bántják, nem hagyom annyiban. Az iskolában is járok vita versenyekre ilyen témakörben.

Ismerem a sztereotípiát, hogy csak szőrös hónaljú, kövér, undok leszbikusok tevékenyek ezen a téren, pedig ez téves, nyitott, intelligens embereket volt szerencsém megismerni és biztonságban érzem magam. Köztük sok férfit is, tehát abszolút nem diszkrimináló közösség. (Kivéve persze azokkal, akik negatívan megkülönböztetnek másokat etnikai, szexuális vagy vallási hovatartozás miatt.)

Ha viszont kikerülök ebből a biztonságos zónából, és például rákérdeznek egy tetoválásomra, ami ilyen töltetű, és mesélek róla, le vagyok feminácizva és ostbázva.

19L