Miért ítélik el olyan sokan az exszel való újrakezdést?

Én csak azt látom, hogy két ember szakít egymással, elvannak külön egy hétig, aztán kibékülnek, minden szuper egy hétig, aztán kezdődik minden előről amíg mindkét fél rájön 5-10-mittudoménmennyi próbálkozás után, hogy felesleges időpocsékolás az egész és semmi nem lesz belőle, ha elsőre látta volna, már rég lezárta volna az egészet.

Én már 15 évesen megtanultam egyetlen kibékülés után de van, aki még 20 felett is azt hiszi, az ember tövestül meg tud változni olyan dolgokban, ami az alap személyiséget érinti. Vannak dolgok amin lehet változtatni és vannak dolgok, amiken nem igazán. Klasszikus példa: féltékenység. Ezt amennyire én tudom, senki nem nőtte még ki.

Mert nincsen értelme...

Ha egy kapcsolat eljut odáig, higy szakít a pár, akkor ott nagy a baj

Nem csak egy vita, egy összezörrenés, hanem a szakítás egy döntés, hogy továbbá nem együtt képzeljük el a jövőt, ha egy kapcsolatban eljut idáig az ember, akkor annak nincs értelme... Ujrakezdeni sem.. Vagy nagyon-nagyon ritkán... Ha pedig könnyelműen dönt valaki a szakítás mellett, akkor nem szereti a párjÁt