Más huszonéves is úgy van, hogy először a tanulás, jó munkahely találás és jó egzisztencia kialakítása a fontos, utána lehet társkereséssel foglalkozni?

Én úgy voltam vele, hogy nálam is a tanulás/jó munka volt a fő prioritás, de ettől függetlenül nem zártam ki a társkeresést sem. Úgy voltam vele, hogy ha összejönne valaki, akkor addig nincs gond, amíg megérti, hogy néha más dolgom is van mint pl. egy egész hétvégét elkóvályogni valamerre.

De az élet "megoldotta", 3 éve nem jött össze senki, cserébe az egzisztenciális vonal jól halad. Ami viszont meglepő, hogy így se sokkal könnyebb a párkeresés.

Azt mondom, hogy ha sikerül egy normális csajt a összeszedned, akkor ne szalaszd el, mert sokkal nehezebb a pártalálás, mint pl. a havi nettó fél millió összehozása...

27F