Keresett már meg a múltadból olyan, akitől te akartál régebben valamit, de ő nem így elváltak útjaitok?

Nem tudom, hogy ilyesmire gondoltál-e, de olyan volt, hogy fősulin majdnem összejöttem egy sráccal, de végül rájött, hogy másba szerelmes, ezért elutasított. Szóval azért a kölcsönös vonzalom megvolt eredetileg...

Na ő pl. megkeresett évekkel később és elhívott randira. Eleinte baromira örültem, hogy akkor most a sors kárpótol az elmulasztott dolgokért... aztán később rájöttem, hogy semmit nem változott, ugyanúgy döntésképtelen, két randit is lefújt különböző indokokkal, innentől kezdve pedig elveszítettem iránta az érdeklődésemet.

Még idén márciusban lett a nagy megkeresés, volt évfolyamtársam és mostani párom. :) Már akkor is izzott köztünk a levegő és ismerkedtünk, és este első dolgunk egymás hívása volt, akkor is mikor késő estig dolgozott inkább fent maradtam, nem aludtunk el egymás hangja nélkül. Aztán lett egy félreértés, összevesztünk, se találkozás se telefon, szakunk meg más volt, hiába közös épület. Pedig mindketten éreztük, hogy a másik az igazi. Aztán elment két hosszú év, mindkettőnknek volt addigra egy értelmetlen és szakítással zárt kapcsolata, egymást kerestük másokban is. Ő volt a bátrabb, névnapomon felhívott és mivel nekem se volt addigra senkim, újrakezdtük.

Életem legjobb döntése volt, most októberben költözünk össze. :)