Szeretnék férfi prosti lenni! Inkognitóban? 25/F

Mellesleg te mint tudatos szülő, hogy égetnéd bele az agyába, félelemkeltő erősen gátló emléknyom helyett az autós dolgot?

ITt jön be megint a neurobiológia... az emlékek a hippocampuson keresztül rögzülnek, és emellett az érzelmeknek óriási szerepe van egy emléknyom kialakításánál. Evolúciós okok miatt alakultunk ki ugye. Bizony-bizony, egy rendkívül erős emlék, figyelmeztetés, örökre beíródik az agyba, hogy kisfiam a kardfogú tigris elől qrvára gyorsan szaladj el, mert nem éred meg a 3 éves kort sem.

Ez az amit nem lehet pozitívan, kedvesen beadni... Ilyen a természet :)

Amúgy ne értsd félre, értem mit szeretnél ebből kihozni. Ténylegesen lehet az embernek egy nyugodt alapállapota, amire aztán ráülnek a gátlások, szorongások. Ez is az agyi plaszticitás része. Ha erős hatások érnek minket, akkor bizonyos gátló pályák potenciálódhatnak hosszú távon. Etilalkohol hatására a GABAa receptorokon kifejtett hatás miatt oldódnak pl a szorongások. Viszont ettől is leszünk emberek. A gátlás, gátló neuronok hálózata rendkívül finoman szabályozza az idegi működést, ezért nélkülözhetetlenek számunkra. Persze az önértékelési zavarok, szorongás is bizonyos pályák zavaraira vezethetőek vissza... ezek is a személyiségünk részei, nem tudod kiiktatni az összes negatív hatást, félelmet...és nem is szabad. Meg kell tanulnia az agynak megküzdeni a negatív dolgokkal is, mert dolgot csak a félelem útján lehet megtanulni.

Persze ha ez átcsap már kóros önértékelési zavarba, vagy ami ezzel együtt jár különféle generalizált szorongással, depresszióval, bipoláris zavarral, akkor tényleg kezelni kell. A többi csak tini panaszkodás, hogy jaj ronda vagyok bla bla :D

Szóval mint látható a teljesen nyílt, végtelenül nyugodt, gátlásoktól mentes személyiség csak különféle drogok hatására nyilvánul meg. Ha tökéletes utópisztikus világban élnénk, akkor talán megmaradhatna az agy abban a szűz állapotában amilyenben születésekor volt... de még akkor is ott vannak a genetikai és fejlődésbeli tényezők amiket nem lehet kikerülni. Senki sem ugyan azokkal a lapokkal indul, és sok-sok pszichológiai dolog is már meghatározott jóelőre. A szorongásra való hajlam is egyik ilyen. Ezért mondom újfent, ahány ember, annyi féle szorongás, és önértékelési probléma. Általános "gyógymód" nincs. Kivéve talán a mélyagyba szúrt ingerlő elektróda, ami megfelelő frekvenciás ingerléssel megoldást jelenthet a depresszióra is. Ilyen elektródokkal én is foglalkoztam...és erősen megkérdőjelezi az emberi mivoltunkat. Ha az agyam boldogságért felelős részét ingerelhetném egy gombnyomásra, elmúlna minden rosszkedv és szorongás... kérdés viszont, hogy megéri-e és mennyire etikus dolog...

Te inkább félelmemben, rettegésben, boldogtalanul, élnéd le az egész életed minthogy megkockáztasd a halált?

Mi a célod az életben, mert az egyértelmű hogy kettőnknek teljesen más.

Fizikai és pszichiátriai betegségből is meglehet gyógyulni gyógyszeres kezelés nélkül, egyszerűen azzal hogy a gyökerét szünteted meg (ezt tapasztaltam is). Mégis azt hívják ésszerűnek hogy telítőmnek gyógyszerekkel, amik a tünetet kezelik, majd ahogy telik az idő újabb és újabb bukkan fel.

Te ezt támogatod, ahogy a világ nagy része is.

Persze az hogy én és még több millió ember(sőt, mind, csak nem is veszik észre) mit tapasztal évezredek óta az nem számít, csak ha tudományosan igazolva van, és az is csak akkor ha nem igazol semmit ami a tudományos tényekkel párhuzamosan nem létezhetne.

Hagyjuk... más világban élsz, te hívő vagy, én meg szkeptikus, ennyi.

Azért megnézném, hogyha a te nagybátyádat diagnosztizálták volna súlyos mániás depresszióval és skizofréniával egyszerre, amin szinte semmi nem segít, csak a gyógyszer... akkor is fújnád tovább az ezoterikus f..szságodat.

Élj tovább csak az álomvilágban, higgy amit akarsz felőlem... viszont mi mérnökök, orvosok, kutatók vagyunk azok, akik ténylegesen megérthetővé tesszük a világot, és bizonyítottan működő hasznos találmányokat hozunk létre, amit te nagy örömmel és köszönet nélkül használsz.

Itt befejeztem...

Nekem is volt pszichiátriai betegség, amit csak gyógyszerrel lehetett volna gyógyítani, ennek ellenére magamtól meggyógyultam. ;)

Az egod nem engedi hogy elfogadd az igazságot, én el tudom.

Nekem ettől még nincs veled semmi bajom, elfogadom, és megbocsájtom neked hogy az igazság helyett egy fantáziavilágban keresed a tényeket.

Igazából nem is tudtam mit jelent az ezotéria(most kerestem rá), semmi közöm sem nekem, sem semminek amiben hiszek ehhez. :)

Most komolyan olyan általánosításokat nyomsz, hogy az fáj... szerinted minden pszichiátriai betegség egyforma és egy tőröl ered?

Rettentő műveletlen vagy a témában, ugyanakkor teljesen úgy beszélsz, mintha mindent tökéletesen és 100%-osan tudnál.

Ez az óriási különbség köztünk. Én minél többet tanulok és ismerek meg a világ valódi működéséről, annál jobban rájövök, mennyire rettentően apró porszemek vagyunk, és mennyi óriási tudás vár még felfedezésre. Legalább én eljutottam egy olyan pontra, hogy tudom mennyire korlátozott a tudásunk a világról.

Csak az eke egyszerű, valójában hót buta emberek jelentik ki magukról, hogy ők mindent tudnak. Szt' nagy lóf.szt...

... de lényszi ne írjunk ide többet :D Mindig megfogadom, hogy ez az utolsó, mert rengeteg dolgom van. Ezidő alatt már egy rakás cikket elolvashattam volna :D

Egyezzünk meg annyiban, hogy mindkettőnknek megvan a maga világa, simán lehet, hogy sok dologról ugyan azt gondolom én is, csak más "nyelven" fogalmaztam meg. Písz...

Megint egoból beszélsz.

páó :)

Csak egy utolsó kérdésem lenne:

1. Ha egóból beszélnék miért ismerném el, hogy vannak bizonyos kérdések amiben jók a meglátásaid és a gondolataid - és még egyet is értek veled?

2. Miért ismerem el, hogy a tudásom véges, soha nem mindent kizáró, és nagyon sok mindenről csak találgatni MERHETÜNK csak?

...Nézd meg a szótárban az egoizmus fogalmát :)

Azért mert balf.@sz vagyok. :)

Tévedsz, nem egoizmusról beszélek (van kapcsolat), láttad a Revolver c.(2005) filmet?