Csak úgy lehet túllépni egy visszautasításon, ha már nem látjuk többet az illetőt?

Én négy éve nem láttam a lányt, akibe szerelmes vagyok, és még mindig hiányzik...

vagy ha látunk olyat, aki érdekesebb.

Nagyon jó kérdés. A visszautasítást el lehet fogadni, és az ember viszonylag megnyugszik, de minden egyes találkozás felkorbácsolja az ember érzéseit, elkeserít látni őt, és tudni, hogy nem lehet a tiéd (a nőknél egy nem 99%-ban végleges). Ugyanakkor egy vonzó férfi nem sokat agyal egy visszautasításon, keres másik csajt, és talál is olyat, aki igent mond. Szóval én azt mondom, a fájdalmak 90%-a nem a lánytól jön, hanem attól, hogy mélyen tudjuk, mi nem azok a férfiak vagyunk, akik megkapják azt a nőt, akit kinéztek, és mivel ez a genetikán múlik, ezt megváltoztatni nem lehet, egy életünk van, és azt így kell leélnünk. Ez fáj igazán.

elfeledni sosem lehet, de az érzések halványulnak