Miért nem kellek senkinek?

Visszatérve. Amelyik azt mondja a mozi, a bál a buli, színház az ivó a séta nem ismerkedésre való az nem komplett vagy 18 alatti. Táborban is voltam nem egyszer még meg is bíztak csoportvezetéssel is. Akkor hol az ördögbe ismerjek meg valakit ha nem élôben? Okoska. Lógjak, mint egy gyp-s egész nap a mobilnetemen? Nem ment el az eszem. Amúgy van facebook lassan 10 éve (még egy USA beli levelezôtársam hívott megy mikor itt még azt se tudták mi az, de semmi eredménye nem volt).

És nem várom a herceget. Célzottan ráírtam, de sz@rik válaszolni és ha igen akkor közönbös. Van talán valakim egy úgy 120-30 km-rel lakik távolabb. Vele szoktam aktívan úgy heti egyszer levelezni, ha netezek. Van közös téma is. Vele már biztosan lett volna valami.

Válogatok? Kizárt dolog. Egy olyan egyszerű ember lakik az utca végén, hogy az már csak na. Szeret kertészkedni több közös hobbink is van. Nem szeretem a kirívó ruhákat, ékszereket, néha festem magam, de nem vagyok smink párti. Szemüveges is vagyok, nem használok kontaktlencsét (nem a vastagfajta sztk-s szemüvegem van, hanem a vékonyított lencsés olcsó fajta). A hajamat szépen fésülöm, takarítom a cipőm és szoktam parfümöt használni, nem mindig. Ha meghív valaki szívesen megyek. Nem verem a pénzt, mint némelyik nagyigényű csinibaba. Van egy hangszerem meg sok könyvem (olvasni szeretek inkább) egy biciklivel (sokat tekerek) és egyiknek sem tetszik ez az egyszerűség, mind a puccosakat keresi. Mellesleg a mellről jut eszemben azok is kicsik. Múltkor egy borzalmas melltartót felhúztam nő létemre nem is tudom mekkora kell annyira kicsik a bátyám erre annyit mondott a férfiak utálják, ha egy nő kitömi a cicijét. Erre a tükörbe néztem, hát tényleg nagyon gáz volt. És nekem vannak nagy igényeim? Nem akarok műmellet, műkörmöt és undorító sminket. Amúgy egy barátnőmnek kettő is van annak sokkal nagyobb a melle kis alacsony úgy 155 magas 60-70 kg és mégis. Most írjuk a szakdolgozatot. Neki 3x visszadobta a tanár, mert nincs egy önálló gondolatmenete erre én már a felén túl vagyok és azt mondta a bizottság, hogy ez szép munka csak így tovább ő meg mindig puccosan viharzik be a tanszékre erre a külcsiny fabatkát se ért. Ilyen téren sokkal jobb vagyok annál és mégis boldogabbnak tűnik, de tudom legbelül én jobban jártam a szellemi fölényemmel. Nem akarok egy észkombájn pasit csak normális legyen, de soha nem lesz. Amúgy most van az utolsó félévem a kollégiumban :) utána vége az egésznek remélem. Ha a három év alatt nem akadt egy se sőt ez előtt amikor a szakmámat tanultam 18-20 évesen (mondjuk akkor volt egy potenciális férfi az életemben) talán majd akad, vagy nem. Ha így haladok soha nem lesz. Megint mással példálózok: két évvel idősebb tőlem és már rokkantosították valahogy erre lett egy pasija, aki eltartja, még dolgoznia se kell, mert ott van valaki, de nekem egyedül kell/kellett mindent csinálnom, sőt az akit emlegetek szintén 155 körüli, viszont 90-100 kg már és egyre hízik. Az én 55-60 kg-omat és a 163-65 magasságomat eddig nem nézte senki, sőt még a fogaim se rohadnak, mint egyeseknek, akik már 15-16 éves korukban kihúzatják, mert esetleg a cigaretta, vagy valami káros dolog miatt kirohadtak neki csonkig. Sőt nem is cigarettázok, egy szálat nem szívtam el eddigi életem alatt. Aki cigizik nem egy emberke, annak még hamarabb lett. Viszonylag egészségesen élek, sőt nem is szeretem a kávét abból sem ittam egyetlen kortyot sem. Annyi az igényem ne legyen egy idióta kocsmatöltelék és ugyanúgy utálja a cigarettát, mint ahogyan én is. Ez tán csak nem nagy elvárás valakitől?