Igaz az, hogy manapság arányaiban a nők nem akarnak gyereket, szemben a férfiakkal?

Én sem vágyok gyerekre. Aranyosak meg minden, de sajátot nem akarok.

Ahogy a 9. válaszoló, én is attól félek, hogy egyedül maradok majd a gyerekkel. Mert nagyon sok olyan esetet láttam már a környezetemben, hogy a pasi megunja a házaséletet és a gyereknevelést, és lelép egy feszesebb testű, fiatalabb, izgalmasabb lánnyal. Mert ugye a terhesség meg a gyerekszülés nyomot fog hagyni a testemen. Aztán pedig minden energiámat a babának kell szentelni - elhanyagolva a testemet és a párkapcsolatomat. Vagy csak egyszerűen megromlik a kapcsolatunk (amiről mindig két fél tehet! mégsem a nők szoktak félrelépni, hanem a férfiak...), és egyszerűbb lesz neki valaki mást keresni.

Persze a pasi elhagyhat akkor is, ha nincs gyerek, de akkor legalább a nő is tovább tud lépni. Mert melyik pasinak kellene egy olyan nő, akinek már van egy kölyke valaki mástól? És mi van, ha megutálom azt a gyereket? Nálunk ez volt: miután a szüleim elváltak, én anyukámmal maradtam, de a válás utáni egy-két évben gyakran kiabált velem, hogy bárcsak az apámhoz kerültem volna (akinek egyébként szintén nem kellettem, magasról sz@rt rám) vagy hogy bárcsak meg se születtem volna, mert csak elcsesztem az életét. Hát én nem akarom ugyanezt eljátszani majd szerencsétlen gyerekkel.

Meg nem is akarok valaki más rabszolgája lenni. Húsz évet azzal tölteni, hogy a gyerek van az életem középpontjában. Önző vagyok, de én csakis a saját magam életét akarom élni.

Úgyis túlnépesedett a bolygó, senkinek nem hiányzik még egy élősködő ember rá.

#13: A 12. válaszoló vagyok. Ez minden, amit a válaszomhoz hozzá tudsz fűzni? Mert ezt a mondatot csak odaírtam a végére kb.

De a lényeg az előtte lévő bejegyzésekben volt. Azokhoz valami észrevétel?