Létezhet ilyen, hogy érzed hogy valaki akar még tőled valamit, úgy hogy már évek óta nem találkoztatok? Olyan érzésem van, mintha rám várna? Vagy egymásra várunk?

Ahogy a dal is mondja: "az a legszebb csók, mit el nem csókolunk"

Szerintem nem ő vár rád, hanem te rá. Persze ő is várhat rád, de ezt nem tudhatod. A saját érzéseidet érzed. Mivel eddig nem volt más, aki jobban megfogott volna, ezért gondolatban mindig hozzá mész vissza. Mert az talán (!!!) jó lett volna.

Teljesen egyet értek veled kérdező. Én is ugyanezt érzem jelenlegi (ex) pasimmal ugyanezt érzem.

Nálunk bejött a képbe egy harmadik, még félig-meddig együtt vagyunk (én kértem tőle egy kis türelmet, mert hétfőn műtenek, és amíg azon túl nem vagyok, nem akarok ilyenekkel foglalkozni). Minden oké egyébként köztünk, de az új csaj "nagyon jó haverja"... Műtét után kirakom, hogy mással szórakozzon, de még így is azt érzem, hogy bennünk még sokkal több van... Hogy még lesz valami... Aztán lehet, hogy tévedek...

Nekem is volt egy ilyen szerelem az életemben. Én már akkor, amikor még együtt voltunk, akkor is tudtam, hogy boldogan mellette lennék egy életen át. Ő azonban állandóan a múltban élt. Képtelen volt elköteleződni érzelmileg.

Végül nem bírtam tovább. Másik városba költöztem, hogy ne tudjak rohanni hozzá, amikor felhív. Így lett vége.

Soha nem felejtettem el. Szerelmek jöttek-mentek, de tudtam, ha egyszer besétálna az ajtómon, eldobnék érte mindent...

12 év telt el. Családom lett, gyerekeim. Tavaly új sportba kezdett a fiam. Az eéső alkalommal körbevezetett minket az edző a központban. A kert egyik sarkában kőemlékművek azoknak, akik már meghaltak. Az egyik márványtáblán pedig a szerelmem neve, két évszámmal...

Az én múltam saját magát zárta le, visszavonhatatlanul, örökre. A legjobban az elvesztett lehetőség fáj, hogy nem mondtam el neki, hogy számomra mindig az az ember volt, aki szeretett volna lenni... Általa az egész életem máshogy alakult, az, hogy szerettem, életem minden egyes lépésében jelen volt.

Az utolsó, amit tanított, hogy ne várjak. Ne várjak a lehetőségre, mert egyszer csak elfogy az időm, és nem lesz több alkalom. Ha valakivel dolgom van még, akkor azt keressem meg. Most. Ne később.

Ugyanezt tanácsolom neked is, kérdező.