Ti találkoztatok már a halállal, vagy aki öngyilkos akár lenni, az már találkozott vele?

Ha a halállal való találkozásnak számít, hogy minden előző életem végén meghaltam valahogy, akkor igen. :-)

(De csak kettőnek az emléke jött fel eddig spontán módon meditációban, - vagy inkább úgy lenne helyes fogalmaznom, hogy kétszer volt olyan megtapasztalásom meditációban, amit én úgy éltem, meg, és úgy értelmeztem, mint előző életekbeli fizikai halál, de persze biztosan nem "tudhatom". Érdekes módon az egyiket hihetetlenül békés, kifejezetten kellemes és szép élményként éltem meg, a másikat viszont nagyon traumatikusnak.)

Abban nem hiszek, hogy "aki öngyilkos akar lenni, annak a lelke egy része a pokolban van, ami húzza öt a halál felé". (Esetleg képletesen, olyan értelemben tudom ezt elképzelni, ha a poklot tudatállapotként fogjuk fel; én legalábbis egyáltalán nem hiszek abban, hogy valós helyként létezne.)

Én egyetlen olyan embert ismerek, aki több, mint tíz éve öngyilkossági kísérletet követett el, de szerencsére - állítólag a csodával határos módon - túlélte.

Elég közelről ismerem, és ő szerencsére nagyon úgy néz ki, mint aki nagyon is "visszajött az életbe", mert azóta minden tekintetben nagyon pozitív irányban változott meg ő is és az élete. A saját bevallása szerint teljesebb és boldogabb életet él, mint amit valaha el tudott volna magának képzelni, és rendkívül hálás azért, hogy annak idején sikerült megmenteniük az életét.

Vannak akik klinikai halál állapotában éltek meg figyelemre méltó dolgokat. Ennek olvass utána, Raymond Moody volt talán a legtárgyilagosabb tanulmányozója a jelenségnek.

Az öngyilkossági hajlamnak meg semmi köze ehhez és a pokolhoz.