Ti hisztek a szerelemben?

miféle öregség? honnan veszed bárki is él itt annyit? vagy akárhol hogy öregnek nevezze magát,a halál tevékeny :) :)

másodszor pedig,a szeretet az amit magam iránt érzek.De tudod mit hiszek benne hogy valakit tudok valamibe nézni.

a szerelem csupán kémia, sajnos előbb utóbb elmúlik vagy átalakul...

De azért még reménykedem egyszer lesz olyan hogy tényleg megtalálom az igazit aki viszont szeret és ameddig élek..:P

azért még naív vagyok

Én hiszek benne, le is írom, hogy miért.

Annak idején szinte meg voltam győződve róla, hogy egyedül maradok, pedig nem voltam még idős sem. Egyszerűen elég különleges személy vagyok, megvannak a rigolyáim, a humorom is érdekes.:) Voltak kapcsolataim, de végül mindnek vége lett, mert egyszerűen nem az volt, aminek lennie kellett volna, nem passzoltam senkivel.

Aztán találkoztam a férjemmel, az egyetlen emberrel a világon, aki nem hogy elviseli a baromságaimat, hanem még 12 év után is nevet rajtuk.

Nem mondom, hogy sírig fog tartani, mert ezt nem tudhatjuk. Sőt, 100%-osan biztosra azt sem tudhatjuk soha, hogy éppen mi zajlik a másikban, akár az is lehet, hogy holnapután beadja a válópert a semmiből, mert történt már ilyen a világtörténelemben.

De a mai napig úgy fekszünk le aludni, hogy összebújunk, úgy érzem, hogy mindent megbeszélünk, a szex is kielégítő. Úgyhogy én hiszek a szerelemben egyelőre.:)

#10

Jaj, ne már megint ez a baromság. :D Kit érdekel, mi lesz velem öregen, nem fogok azért fiatalon gyereket vállalni és 20+ éven keresztül szenvedni vele ahelyett, hogy élvezném az életet, csak hogy aztán öregkoromban legyen aki pesztrál. Párt meg akárhány évesen lehet találni, akár 60 évesen is, közösségbe is lehet járni idősen is, tehát ha egyedül érezném magamat, akkor is lehet ellene majd tenni, nem az az egyetlen út, hogy már 20-30 évesen ráakaszkodom valakire, hogy vele maradjak örökké.