Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tényleg ekkora probléma, hogy nem mondtam meg, hogy van barátom, csak amikor rákérdezett?
Egyetemen ismertem meg a srácot. Egy héten át nagyon jókat beszélgettünk, lelkiztünk, még vásárolni is eljött velem. Folyton hangsúlyozta, hogy értékes vagyok, növelni akarta az önbizalmam.
Teljesen baráti volt az egész dolog, soha nem nyomult rám. Megkérdezte, hogy van-e barátom, én meg mondtam, hogy igen. Erre kibukott, elhordott minden hazudós riherongynak, olyanokat mondott, hogy a barátom tuti valami magas, sportos bunkógyerek, és, hogy neki járnék inkább mint nő, mert ő pofozott helyre a padlóról (?!).
Tényleg abszurd a szitu, vagy pedig én rontottam el valamit?
Régen megtanultam, tanuld meg te is: ha egy srác barátkozni akar veled, már az első beszélgetésbe finoman sződd bele, hogy van barátod! Mert a férfiak legalább 90%-a félreérti a barátkozási szándékodat, vagy többet képzel bele.
Nyilván ő úgy érezte, egyértelműen jelezte a szándékait felé, amiket te barátinak éreztél.
Szerintem nem probléma. Engedtessék meg, hogy az ember ne feltételezze már minden más neműről azonnal, hogy halálosan beleszeretett.
A kapcsolatod különben is magánügy, miért kellene valakinek, akit nem is ismersz, az első beszélgetéskor kitálalni?
Az ilyen kis önbizalomhiányos fiúcskák, akik ráadásul egyetlen megoldásnak egy párkapcsolatra azt látják, hogy keresnek egy náluk is önbizalomhiányosabb lányt, úgyis alkalmatlanok erre. Az első minimális problémánál pontosan ugyanígy reagálnának kapcsolatban is. Jobb őket messzire elkerülni.
Bocsánat, ha valakinek a lelkébe gázoltam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!