Huszonévesek, hogy viselitek, hogy körülöttetek mindenfelé eljegyzések meg esküvők, ti pedig még fényévekre vagytok ettől?

Nekem van párom, de nem mutat túl nagy hajlandóságot ilyesmire, sőt inkább talán távolodunk tőle.

Nem érdekel. Néha rossz, elgondolkozom hogy a szüleimnek ennyi idősen már a harmadik gyerek is úton volt... de inkább várok, ha úgy alakul, egyedül maradok, de megfontoltan akarok jó házasságot kötni. Ha nem sikerül, hát így jártam.

a) Huszonévesen semmivel nem vagy elkésve. Sohasem értettem, hogy az emberek, de főleg a nők, miért gondolják, hogy ha nincsenek legalább eljegyezve akkor nem érnek semmit. Ez egy komoly dolog, nem azért kell eljegyeződni/házasodni/gyereket vállalni mert az olyan hű de felnőttes dolog és a többiek is ezt csinálják, tehát elvárás. Azért "kell" mert megvan az ember akivel le szeretnéd élni az életed és akivel jó szülei tudtok lenni egy gyereknek. Ha ez nincs meg akkor nincs itt az ideje, koncentrálj másra, építs karriert, tanulj meg japánul, vagy főzni vagy szerezz egy diplomát vagy akármi, de közben járj nyitott szemmel és próbálkozz.

b) Nagyon sokaknál látom, hogy savanyú a szőlő. Kár, azon gondolkozzatok, hogyan tudtok javítani a helyzeteteken. Itthon mindenki csak sír, de az, hogy tegyen azért, hogy jobb legyen már büdös. Dolgozni kell rajta.

c) Huszonhat éves vagyok és jövőre lesz az esküvőm, nagyon szeretem a páromat. Nem azért kértem meg a kezét mert ez elvárás volt, vagy mert hisztizett miatta. Azért kértem meg a kezét mert megérett bennem az érzés, hogy én ezzel a nővel akarok együtt megöregedni. El tudom fogadni a hibáit és szeretni tudom velük együtt, úgy, ahogy valószínűleg senki mást és akármekkora véleménykülönbség is van köztünk, vagy bármilyen mérges is vagyok rá akkor is érzem, hogy szeretem. Úgy gondolom, hogy ez kell egy kapcsolathoz és ahhoz, hogy fel tudjunk nevelni egy gyereket úgy, hogy az ne szenvedjen hiányt semmiben, vagy legalább is ami egy egészséges ember jellemfejlődéséhez és felnövéséhez kell abban ne. Várjátok meg ezt a személyt (mert ott van valahol) és érezni fogjátok, hogy miért nem csak egy papír a házasság és miért mondják azok akik már benne vannak, azt amit mondanak.