Az erzeseimre hallgassak, vagy az eszemre?

Eleg kenyes szituacioban vagyok. Megismertem majdnem 4 eve egy sracot. Mint kiderult rola volt egy komoly kapcsolata es csalodott a csajban, mivel megcsalta ot. Azota nem veszi a lanyokat emberszamba, szaladnak utana, mivel tenyleg jo pasi, es o ezt ki is hasznalja. 17-35 kozott rengeteg csajjal volt egyutt.

Amikor megismertem 4 eve, ereztem, hogy nagyon vonzodom hozza, elgondolkoztam magamban, hogy jo lenne, ha en kellenek neki. Igy is lett az egyik bulin be is probalkozott nalam, de megremultem, akartam ot, de nem ugy, ahogyan o akarja az utobbi par evben a noket.

Ra par honapra megint elkezdett velem hulyeskedni, de akkor sem vettem a lapot. Huvosen vizelkedtem vele. Teltek az evek, de nem tudtam elfelejteni. Immar 4 eve. Az egyik nagy oka valoszinuleg az, hogy a szemem sarkabol minden egyes alkalommal latom, hogy engem nez. Volt, hogy elkapta a tekintetet, amikor raneztem, de az esetek nagy reszeben nem is neztem ra.

Ezalatt a 4 ev alatt persze voltak futo kaladjai, viszont az utobbi idoben megint elkezdett felem nyitni. En sem vagyok olyan, mint 4 eve, de meg mindig felek.

Tudom, hogyha engednem, hogy barmi legyen kozottunk, beleszeretnek. Sot, neha ugy erzem, hogy miota ismerem szerelmes vagyok bele, de en nem tudom, hogy o kepes lenne tenyleg szeretni, vagy sem.

persze, nem fogja a szemembe mondani, hogy csak par ejszakara kellek neki.

22L