Miért kenik sokan a saját esetlenségüket, szerencsétlenségüket a párkeresésben a társadalomra és a médiára?

Azért az nem ilyen egyszerű. A világ nagyon gyoran halad, és az ami eddig jó volt egyre inább nem az - bizonyos területeken "kifordult magából a világ" és sok ember van aik 10 éve simán nem lettek volna "gázak" meg "esetlenek".

Például egy érző szívű embernek sokkal nehezebb dolga van jelenleg.

Nagy bajok vannak, mint például: Internet általi "magánélet hiánya" a barátok egyre inább bele tudnak pofázni a dolgokba, egyre magasabb elvárások mindkét fél részéről (modell/pornószínésznő/gyurmaerőember/vizilabdázó testalkat mint elvárás), egyre több a pua meg a ribi, a tévé pedig egy elég rossz világképet közvetít (csak nézz bele a barátok köztbe, jóbarosszba, tahó világot meg a celebek ámokfutását nem is említem, meg ott vannak az olyan low budget "realitik" mint az éjjelnappal bukarest).

Nagyon komplex egy kérdés ez, kétlem hogy bárki is tudná az igazat, vagy tudna gy érvelni hogy akár a "panaszkodók" akár a "kérdező" véleménye igaz lenne.