Szerintetek r*bancság vagy minek neveznétek?

ha jól esett és nem bántad meg, akkor ne törődj vele, hogy mások mit gondolnak, azt csinálsz, amit akarsz.

mindenesetre nem vall egészséges lelkivilágra, de ezt már te tudod.

Amit csináltál, nem r*ibancságnak nevezném, hanem oltári nagy butaságnak, amivel szerintem saját magadat aláztad meg.

Azt, hogy a barátod megcsal, lehet emelt fővel, méltósággal viselni, mint ahogy egy szakítást is.

Megértem, hogy megviselt, hogy hűtlen volt hozzád, akit szerettél, és akiben megbíztál, de szerinted te mit értél el azzal, amit tettél?

Milyen érzés így utólag? Így most kevésbé fáj, amit a másik tett?

Ha a dolog érzelmi oldalától és minden egyéb vonatkozásától el is tekintünk, csak abba az egyetlen dologba gondolj bele, hogy a saját meggondolatlanságodnak köszönheted, hogy innentől fogva a csak a (volt) barátodon és a haverján múlik, hogy a fél iskola, vagy éppen a családod látni fogja-e azt a rólad készült ominózus fotót, és ha ezt szeretnéd elkerülni, gyakorlatilag bármivel zsarolhatnak a végtelenségig.

(Bár azok után, hogy képes voltál ilyet tenni, talán az sem biztos, hogy zavarna téged, ha bárki láthatá az eseményt megörökítő fotót.)

Őszintén szólva nagyon szeretném azt hinni, hogy ez egy kamu kérdés, de a hatodik érzékem azt súgja, hogy sajnos nem az, akármilyen hihetetlen is számomra, hogy valaki ilyet tegyen saját magával.